A Tisza kormányalakítási helyzete miatt a fuvarozásban is felmerült a kérdés: jöhet-e új pálya az úthálózat, az energia, a szabályozás és a vállalkozói környezet terén?
- Nincs külön fuvarozói program, de több gazdasági intézkedés közvetlenül is elérheti a szektort.
- Az útdíj és az ágazati szabályozás terén egyelőre több a következtetés, mint a konkrét vállalás.
- Az infrastruktúra, az energiaár és az EU-források sorsa lehet a három legfontosabb tényező.
- A piac számára most a kiszámíthatóság legalább olyan fontos, mint az új ígéretek.
A 2026-os választás után a Tisza Párt kormányalakítási helyzetbe került, ezzel együtt pedig a fuvarozásban, szállítmányozásban és logisztikában is megjelent a kérdés, hogy milyen üzleti környezet jöhet a következő időszakban. A jelenleg ismert programok és nyilvános megszólalások alapján azonban fontos különbséget tenni a konkrét vállalások és a szakmailag valószínűsíthető következmények között. A Tisza nyilvános programja részletes, de nem tartalmaz külön, önálló fuvarozói intézkedéscsomagot, ezért a szektor szempontjából elsősorban a gazdasági, energetikai, közlekedési és vállalkozásfejlesztési elemekből lehet kiindulni.
Nincs külön fuvarozói csomag, de vannak egyértelmű érintkezési pontok
A Tisza programbemutatásakor a gazdasági fejezetben erősen megjelent a KKV-fókusz, a termelékenységnövelés, az uniós források hazahozatala, valamint az infrastruktúra és a vállalkozásfejlesztés támogatása. Ez azért lényeges a fuvarozói és logisztikai piacnak, mert a hazai szektor jelentős része kis- és középvállalkozásokból áll, amelyek egyszerre érzékenyek az energiaárakra, a finanszírozási környezetre, a megbízói keresletre és az állami infrastruktúra állapotára.
A jelenlegi nyilvános anyagok alapján az egyik legerősebb, a szektort is közvetve érintő vállalás az EU-források megszerzése és fejlesztési célokra fordítása. A Tisza kommunikációjában ez nemcsak általános költségvetési kérdésként jelenik meg, hanem infrastruktúrafejlesztési és vállalkozásfejlesztési irányként is. Egy fuvarozói szemszögből nézve ez azért fontos, mert a közúti áruszállítás teljesítményét nemcsak az üzemanyag vagy az útdíj befolyásolja, hanem a csomópontok állapota, az úthálózati kapacitás, az ipari-logisztikai kapcsolatok és a vasúti tehermentesítés is.
A közlekedési területen inkább általános irányok látszanak. A közúti áruszállítás számára ebből az következik, hogy rövid távon nem feltétlenül egy új fuvarozói szabálycsomag lesz a legfontosabb változás, hanem az, hogy milyen ütemben indulnak újra vagy gyorsulnak fel a közlekedési és logisztikai szempontból releváns beruházások. A közlekedési szakmai értelmezésekben erősebben megjelenik a vasúti és kötöttpályás hangsúly is, ami nem a közút gyengítését, hanem inkább a hálózati tehermentesítés és az intermodális szemlélet erősödését jelezheti.
Energia, euró, KKV-k: itt lehetnek a leggyorsabb piaci hatások
A fuvarozók és raktárüzemeltetők számára az egyik legkézzelfoghatóbb kérdés az energia. A Tisza programbemutatásában szerepelt, hogy a vállalkozások számára is megfizethetőbb energiát ígérne, és a hazahozott uniós forrásokból jelentős energiakorszerűsítési programokat finanszírozna. Ez a közúti fuvarozóknál elsőre kevésbé látványos, de a logisztikai telephelyek, raktárak, hűtési rendszerek, műhelyek és elektromos járművek töltési infrastruktúrája miatt nagyon is releváns tényező. Ha a vállalkozói energiaoldali terhek csökkennek, az közvetlenül javíthatja a logisztikai szolgáltatók költségpozícióját.
Szintén fontos a KKV-kra vonatkozó üzenet. A programismertetésben többször előkerült a kisvállalkozók támogatása, illetve a kata valamilyen formában történő visszavezetése. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a teljes fuvarozói alvállalkozói kör ugyanúgy működhet majd, mint korábban, de azt igen, hogy a vállalkozói adminisztráció és az adózási környezet kérdése napirenden marad. Egy olyan piacon, ahol sok kis szereplő dolgozik alvállalkozóként vagy specializált fuvarfeladatokban, ez operatív szempontból sem mellékes.
A közös európai deviza kérdése szintén túlmutat a napi politikán. A Tisza részéről az euró bevezetésének előkészítése és a társadalmi párbeszéd elindítása többször elhangzott, szakértői megszólalásokban pedig az árfolyamkockázat csökkenését és az átváltási költségek mérséklődését emelték ki. A nemzetközi fuvarozásban és szállítmányozásban ennek valóban lehet jelentősége, hiszen a cégek egyszerre kezelnek devizás megbízásokat, importköltségeket, finanszírozási kockázatot és gyakran euróban képződő árbevételt. Ugyanakkor ez inkább közép- vagy hosszabb távú kérdés, nem azonnali változás.
Útdíj, útkezelés, szabályozás: itt még sok a nyitott kérdés
A fuvarozói piac számára talán a legfontosabb kérdés az lenne, hogy változik-e az útdíjrendszer, az útkezelési szemlélet vagy a közúti áruszállítás szabályozási környezete. A jelenleg elérhető programismertetésekből azonban nem látszik részletes, azonnal számon kérhető intézkedéslista ezen a téren. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ma még óvatosabban kell fogalmazni annál, mint hogy kész változásokat vetítsünk előre. A jelenlegi helyzetben inkább az mondható ki, hogy a díjképzés, az infrastruktúra-prioritások és a digitalizáció későbbi kormányzati döntésekben válhatnak igazán értelmezhetővé.
Ami valószínűsíthető, hogy a közlekedési rendszer egészének kezelésében erősödhet a hálózati szemlélet. Ha az uniós források valóban újra nagyobb volumenben mozgósíthatók, abból nemcsak útfejlesztés, hanem vasúti és intermodális fejlesztés is következhet. Ez első ránézésre nem minden közúti fuvarozónak kedvező hír, valójában azonban hosszabb távon javíthatja a logisztikai láncok kiszámíthatóságát, csökkentheti a túlterhelt csomópontok nyomását, és új piaci lehetőségeket is nyithat a kombinált szállításban.
Az útkezelés szempontjából a legnagyobb változást valószínűleg nem egyetlen látványos döntés, hanem a prioritások átrendeződése hozhatja. A szektor számára a legfontosabb kérdések a következők maradhatnak: jut-e több forrás a közlekedési infrastruktúrára, lesz-e kiszámíthatóbb beruházási ütemezés, javul-e a vállalkozói környezet, és mennyire lesznek átláthatók a fejlesztési döntések. Ezek a tényezők végső soron legalább annyira befolyásolják a fuvarozók napi működését, mint egy-egy külön szabálymódosítás.
Mit figyeljen most a fuvarozói és logisztikai piac?
A következő hónapokban nem feltétlenül a kampányígéretek, hanem az első kormányzati lépések lesznek a legfontosabbak. A fuvarozók, szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szempontjából kiemelten figyelendő az uniós források ügyének rendezése, az energia- és vállalkozásfejlesztési intézkedések részletei, a közlekedési beruházások újrarendezése, valamint az, hogy lesz-e konkrét ágazati konzultáció a fuvarozói oldallal. Ma ugyanis az látszik, hogy a keret adott lehet egy más jellegű gazdaság- és infrastruktúrapolitikához, de a közúti áruszállítás számára fontos részletszabályok többsége még nincs nyilvánosan kidolgozva.
A fuvarozás számára tehát a kormányváltásból nem az következik automatikusan, hogy egyik napról a másikra új szabályrendszer jön, hanem inkább az, hogy több olyan makrogazdasági és infrastrukturális döntés kerülhet napirendre, amely később érdemben átírhatja a működési környezetet. A legnagyobb kérdés most nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy ebből mennyi jut el gyorsan és mérhetően a szektor mindennapi költségeihez, kapacitásaihoz és versenyképességéhez.
Források: Tisza programbemutató – magyartisza.hu, Tisza program – Telex, Gazdasági program – Portfolio, Gazdaságpolitikai vállalások – Telex, Közlekedési szakmai értelmezés
