Egyetlen rosszul helyezkedő kamion is feltarthatja a mentőket. A mentősáv időben történő kialakítása Magyarországon is minden járművezető kötelessége.
- A mentősávot már a torlódás kezdetén ki kell alakítani.
- A bal szélső sáv balra, az összes többi sáv jobbra húzódik.
- A kék fény és a sziréna minden járművezetőt elsőbbségadásra kötelez.
- A segítség akadályozása szabálysértési, súlyosabb esetben büntetőjogi következménnyel is járhat.
Egy kamion miatt késett a segítség az A65-ösön
Eljárás indult egy teherautó vezetője ellen Németországban, miután a rendőrség szerint nem alakította ki időben a mentősávot az A65-ös autópályán. A Landau közelében történt eset idején baleset és útépítés miatt lelassult a forgalom. Egy rendőrautó kék fényt és szirénát használva olyan helyszínre tartott, ahonnan sérültről érkezett bejelentés, a kamion azonban akadályozta az áthaladását.
A német hatóság szerint a segítség késve érkezett meg. Az eljárásban ezért nemcsak azt vizsgálhatják, hogy a sofőr elmulasztotta-e a mentősáv kialakítását, hanem azt is, mekkora késedelmet okozott.
Németországban a mentősáv ki nem alakítása 200 eurós bírságot vonhat maga után. Ha emiatt a megkülönböztető jelzést használó jármű nem tud továbbhaladni, a bírság 240 euró lehet. Veszélyhelyzet előidézésekor 280 euróra, anyagi kár esetén 320 euróra emelkedhet az összeg. A szabályszegéshez két büntetőpont és egy hónapos vezetéstől eltiltás is kapcsolódhat.
A történet a magyar fuvarozók számára is figyelmeztetés. A nyári tranzitforgalomban, baleseteknél és útfelújítások környezetében gyakran alakulnak ki hirtelen torlódások. Egy nyerges szerelvénynek lényegesen több helyre van szüksége a korrigáláshoz, mint egy személyautónak. Ha a jármű már álló helyzetben, rossz szögben vagy túl közel kerül az előtte haladóhoz, később akár lehetetlenné válhat a megfelelő félrehúzódás.
Nem a sziréna hallatán kell először mozdulni
A magyar rendőrség tájékoztatása szerint a mentősáv kialakítását akkor kell megkezdeni, amikor a továbbhaladás már nem lehetséges, és a torlódás elkerülhetetlenné válik. Nem kell megvárni, amíg a visszapillantó tükörben megjelenik egy mentőautó, rendőrautó vagy tűzoltó jármű.
Két vagy több, azonos irányba vezető sáv esetén a bal szélső sávban közlekedőknek a lehető legjobban balra kell húzódniuk. Minden más sáv járművei jobbra rendeződnek. Három- vagy négysávos úton tehát nem a két középső sáv között kell helyet nyitni: a mentősáv mindig a bal szélső és a mellette jobbra lévő sáv között jön létre.
A tehergépkocsi vezetőjének már a lassulás kezdetén érdemes megnövelnie az előtte lévő távolságot. Ez biztosítja azt a mozgásteret, amelyből a szerelvény később biztonságosan oldalra helyezhető. A hirtelen kormánymozdulat veszélyes lehet, különösen akkor, ha a jármű mellett motorkerékpár, személyautó vagy másik teherautó áll.
A mentősávot nem szabad arra használni, hogy valaki kikerülje a sort vagy előrébb jusson. Az sem követhető gyakorlat, hogy egy mentő vagy rendőrautó mögé közvetlenül besorolva haladjon tovább a jármű. Nem lehet tudni, érkezik-e mögötte újabb beavatkozó egység, és a KRESZ szerint a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, amely nem zavarja sem annak haladását, sem a közlekedés többi résztvevőjét. Az ilyen jármű megelőzése tilos.
Mentőt, rendőrt és tűzoltót ugyanúgy el kell engedni
A KRESZ nem önmagában a jármű felirata vagy az üzemeltető szervezet alapján biztosít elsőbbséget. A döntő az, hogy a jármű használja-e a jogszabály szerinti megkülönböztető jelzéseket.
A KRESZ 42. §-a alapján a villogó kék fényjelzést és szirénát vagy más, váltakozó hangmagasságú hangjelzést együttesen használó gépjárműnek minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni. Akadálytalan továbbhaladását félrehúzódással, szükség esetén megállással kell biztosítani. Ez egyaránt vonatkozik a mentőre, a rendőrségre, a tűzoltóságra és minden más, szabályosan megkülönböztető jelzést használó gépjárműre.
A félrehúzódást kiszámíthatóan, lehetőség szerint irányjelző használatával kell végrehajtani. Nem szabad olyan hirtelen manővert tenni, amely újabb balesetet okozhat, és egy forgalmas kereszteződésbe sem célszerű ellenőrzés nélkül behajtani. Ha rendőr hangszórón, fényjelzéssel vagy más módon konkrét utasítást ad, azt kell követni.
Fontos különbség, hogy a kizárólag kék fényt használó, de hangjelzést nem adó jármű mellett is fokozott óvatosság szükséges, a KRESZ minden helyzetre vonatkozó elsőbbségadási kötelezettségét azonban a kék fény és a hangjelzés együttes használatához kapcsolja. A sárga villogó fény pedig figyelmeztető jelzés: önmagában nem jelent általános elsőbbséget. Az ilyen járművet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni vagy megelőzni.
Milyen jogkövetkezménye lehet az akadályozásnak?
Ha a járművezető nem biztosítja a megkülönböztető jelzést használó gépjármű akadálytalan továbbhaladását, megsérti a KRESZ 42. §-át. Amennyiben a magatartás nem valósít meg súlyosabb tényállást, az a szabálysértési törvény alapján a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősülhet.
Ennél a szabálysértésnél nincs minden esetre automatikusan alkalmazandó, külön nevesített „mentősáv-bírság”. Az eljáró hatóság a konkrét körülményeket vizsgálja. A szabálysértési pénzbírság általános törvényi kerete 6500 és 200 000 forint között van. A tényleges jogkövetkezményt befolyásolhatja, hogy a sofőr észlelhette-e időben a jelzést, mennyi ideig tartotta fel a járművet, megpróbált-e helyet biztosítani, illetve keletkezett-e veszélyhelyzet vagy sérülés.
Ha a KRESZ megszegése más ember életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy könnyű testi sérülést okoz, már a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértése merülhet fel. Súlyos sérülés vagy halálos eredmény esetén az ügy a körülményektől és az okozati összefüggéstől függően büntetőeljárássá is válhat. Ez azonban nem automatikus: külön bizonyítani kell, hogy a szabályszegés és a bekövetkezett következmény között jogilag értékelhető kapcsolat állt fenn.
A fuvarozó vállalkozásoknak ezért célszerű a mentősáv kialakítását a rendszeres sofőroktatás részévé tenni. A fedélzeti kamerák felvételei és a hatósági járművek kamerái egy későbbi eljárásban pontosan megmutathatják, mikor kezdődött a torlódás, milyen helyzetben állt a teherautó, és volt-e lehetőség az időben történő félrehúzódásra.
A mentősáv nem akkor kezdődik, amikor a sofőr meghallja a szirénát. A szükséges helyet már a forgalom lassulásakor meg kell teremteni és szabadon kell tartani. Egy teherautó vezetőjének ebben különösen nagy a felelőssége, mert egy rosszul elhelyezett szerelvény az egész útvonalat elzárhatja a segítség elől.
Források: Trans.info, Magyar Rendőrség, Nemzeti Jogszabálytár, Nemzeti Jogszabálytár 2
