Növekvő külföldi jelenlét a magyar utakon
A KSH 2024-es adatai szerint a magyar fuvarozásban dolgozó gépjárművezetők több mint 12%-a nem rendelkezik magyar állampolgársággal, ezen belül a harmadik országbeli munkavállalók aránya már meghaladja az 5%-ot. Ez az arány az elmúlt három évben megduplázódott. A vállalkozások főként ukrán, szerb, kirgiz, kazah, valamint indiai és mongol állampolgárokat alkalmaznak – jellemzően határozott időre, toborzócégeken keresztül.
A folyamatot a magyar állam is támogatta: az egyszerűsített foglalkoztatási eljárás, valamint a stratégiai partnerek általi munkaerőimport lehetősége vonzó megoldásnak bizonyult a munkaerőhiánnyal küzdő cégek számára.
Új szabályozási csomag 2025-től
A 2025. január 1-jén hatályba lépő új Munkaerőpiaci Integrációs Törvény (2024. évi CLIV. tv.) több ponton érinti a harmadik országbeli állampolgárok fuvarozási szektorban történő foglalkoztatását:
Bejelentési kötelezettség kibővítése: A munkáltatóknak nemcsak a munkaviszony kezdetét kell jelenteniük, hanem a szálláshely adatait, valamint a képzettség igazolására szolgáló dokumentumokat is.
Egységes digitális nyilvántartás: A NAV és az Idegenrendészeti Hatóság között online adatkapcsolat jön létre, így a gépjárművezető tartózkodási és munkavállalási jogviszonya valós időben lekérdezhető.
Kötelező integrációs képzés: A 3 hónapnál hosszabb idejű szerződések esetében a munkáltató köteles magyar munkajogi és közlekedési ismereteket tartalmazó alapképzésen való részvételt biztosítani.
Szigorodó szankciók: Azok a munkáltatók, akik ismételten nem teljesítik a bejelentési és integrációs kötelezettségeiket, akár 3 évre is kizárhatók a harmadik országbeliek alkalmazását lehetővé tevő engedélyezési rendszerből.
Munkáltatói szempontok és kockázatok
A törvényi változások nem tiltó, hanem szabályozó jellegűek, céljuk az, hogy a külföldi munkavállalók alkalmazása ne járjon rejtett, feketepiaci kockázatokkal. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) már 2024 második felében jelezte: az új szabályozás elfogadható, de az adminisztratív költségek nőni fognak, főként a mikro- és kisvállalkozások esetében.
A legnagyobb kihívást a digitális dokumentációval kapcsolatos megfelelés, valamint az idegen nyelvű munkavállalók alapképzésének biztosítása jelenti. A kötelező integrációs oktatás azonban hosszabb távon javíthatja a munkavégzés minőségét és csökkentheti a bírságkockázatot, különösen a nemzetközi fuvarfeladatok során.
Nemzetközi jogharmonizáció irányába mutat
A magyar szabályozási változások illeszkednek az EU mobilitási csomagjának elveibe, amelyek célja az egységesített munkaerőpiaci gyakorlat a közúti szállításban. Bár az unió nem kíván központilag előírni migrációs kvótákat vagy foglalkoztatási arányokat, a határokon átnyúló ellenőrzések és a dokumentációs megfelelés egységesítése középtávon elkerülhetetlen lesz.
Következtetés: strukturált rendszer, növekvő felelősség
A 2025-ös szabályozási csomag célja nem az elriasztás, hanem a rendszeresítés: annak érdekében, hogy a külföldi munkaerő alkalmazása ne kiváltság, hanem szabályozott lehetőség legyen. A fuvarozási vállalkozásoknak mostantól nemcsak toborozniuk kell, hanem dokumentálniuk, oktatniuk és megfelelniük is – strukturált keretek között. Aki ezt időben integrálja a működésébe, hosszú távon kiszámíthatóbb és jogilag védettebb foglalkoztatást valósíthat meg.
