Rakodás: a rejtett költségforrás
A fuvarozói gyakorlatban a rakodásra és várakozásra fordított idő gyakran eléri vagy meghaladja a tényleges szállítási időt. A Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) 2024 első félévében végzett kérdőíves felmérése szerint a fuvarozók 53%-a jelezte, hogy heti rendszerességgel találkozik 2 órát meghaladó rakodási késéssel, különösen az FMCG és élelmiszeripari partnerek esetében.
A Közúti Fuvarozási Hatékonysági Tanulmány (MKFE, 2023) szerint az állásidő átlagos költsége egy 12 tonnás teherautónál óránként 8.500 forintra tehető – amely az üzemanyag és sofőrköltségek mellett a jármű amortizációját is figyelembe veszi. Ez éves szinten akár több százezer forintos veszteséget is jelenthet járművenként.
Miért csúszik a rakodás?
A késések okai sokrétűek: nincs megfelelő rakodókapacitás, hiányzik a koordináció a fogadó és a szállító fél között, vagy egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő emberi erőforrás a depókban. A NAV 2024-es ellenőrzési tapasztalatai alapján több esetben a telephelyek nem biztosították az időben történő be- vagy kirakodást, pedig jogszabályi kötelezettségük lenne a fogadási kapacitás fenntartása (lásd: 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet).
Digitális kapu, manuális valóság
Bár egyre több nagyvállalat alkalmaz időablakos foglalási rendszert (pl. Transwide, Cargoclix), a kis- és középvállalkozások rakodási gyakorlata továbbra is jellemzően manuális. Az automatizált érkeztetési rendszerek képesek lennének minimalizálni a torlódást, ám ezek bevezetése sokszor nem prioritás. A BME Logisztikai Intézet 2023-as elemzése szerint a magyar depók 34%-ában egyáltalán nem használnak digitális rakodási rendszert, noha az eszközök piacon elérhetők.
Jogilag tiszta, üzletileg kérdéses
A vonatkozó európai és hazai jogszabályok nem szabályozzák tételesen a rakodási várakozási díjakat, így a fuvarozók gyakran csak a szerződéses feltételekbe épített klauzulák alapján próbálják érvényesíteni költségeiket. A gyakorlat viszont az, hogy a késések zömét a fuvarozók viselik – az ügyfél megtartásának érdekében.
Az MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) 2023-as jogértelmezése szerint a rakodás elhúzódása csak akkor minősül szerződésszegésnek, ha az időpont és annak határideje egyértelműen rögzített a megállapodásban.
Új rendszer kell, nem új rendszerhiba:
A rakodás és várakozás kezelése nem csupán technológiai, hanem operatív kultúra kérdése. A megoldás a következő elemekből állhat:
szerződéses időablakok rögzítése;
állásidő kompenzációs díjak szabványosítása;
digitális érkeztetési platformok szélesebb körű használata;
proaktív kommunikáció a partnerek között.
Aki ezekre már most elkezd építkezni, a jövőben nemcsak hatékonyabban, de költséghatékonyabban is tud működni.
