Változó útvonalak: tengeri dominancia helyett diverzifikáció
A Sanghaj–Rotterdam tengeri útvonal évtizedekig stabil gerince volt az EU–Kína kereskedelemnek. 2022–2023 során azonban a konténerdíjak drámai ingadozása, a Vörös-tengeri kockázatok, valamint a Kínai kormány exportösztönző politikái új irányokat erősítettek meg:
A vasúti „Új Selyemút” útvonal (pl. Csungking–Duisburg) ismét előtérbe került, bár politikai bizonytalanságok (Belarusz, Oroszország) miatt nem mindenhol fenntartható.
A Kína–Közép-Ázsia–Törökország–EU tengely (Trans-Caspian International Transport Route – TITR) több nemzetközi egyezmény és beruházás révén kap új lendületet (forrás: [OECD-ITF, 2024]).
Magyarország logisztikai szerepe nőhet
A Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése, valamint a záhonyi logisztikai terminálok modernizációja olyan kapukat nyithat meg, amelyek révén Magyarország „logisztikai elosztó központtá” válhat a kínai–európai áruforgalomban.
2023-ban már több közvetlen konténervonat érkezett Kínából Záhonyba, és a GYSEV, valamint a Rail Cargo Hungaria is részt vesz pilot szállítások lebonyolításában (forrás: [Railfreight.com, 2023]).
Ez stratégiai előnyt jelenthet, hiszen:
A tengeri forgalom gyakran torlódik Rotterdamnál vagy Hamburgnál.
Az alternatív szárazföldi útvonalak gyorsabbak lehetnek és elkerülik a vámkockázatokat.
Új kihívások a nemzetközi fuvarozásban
Az EU 2024-től szigorította a harmadik országból érkező áruk nyomon követhetőségét, különösen a high-risk termékkategóriák esetén (pl. akkumulátor, félvezető, nyersanyag). Ez új típusú megfelelési kockázatot jelent a szállítmányozóknak:
Elektronikus vámkezelés bővítése (ICS2 rendszer),
Tanúsítványkötelezettségek az áruk eredetéről,
ESG-kompatibilitási jelentések bekérése (környezeti hatások és társadalmi felelősségvállalás).
Ezeknek az előírásoknak való megfeleléshez nem elég a klasszikus logisztikai tudás – szükséges a digitalizált dokumentumkezelés, adatvezérelt nyomon követés, és gyakran a szállítói lánc auditja is (forrás: [EU CBAM szabályozás, 2024]).
Magyar vállalkozások: lehetőség vagy kockázat?
A magyar KKV-k előtt két irány áll:
Alvállalkozóként bekapcsolódnak nemzetközi fuvarláncokba (pl. last mile logisztika, vámkezelés),
vagy saját kapcsolatrendszert építenek ki kínai partnerekkel és közvetlen import-export szállítmányokat indítanak – főként e-kereskedelmi árukra fókuszálva.
A kihívás ugyanakkor a rugalmasság és a szabályozási komplexitás kezelése: nem csak földrajzi távolság van a két piac között, hanem működési és adminisztratív szakadék is.
Aki alkalmazkodik, nyer:
A Kína–EU logisztikai viszony új fázisba lépett. Már nem elegendő pusztán áruszállításként tekinteni a folyamatra – stratégiai gondolkodás, geopolitikai érzékenység és digitális megfelelés nélkül egyre nehezebb lesz érvényesülni. Magyarország logisztikai elhelyezkedése esélyt jelent, de csak azok a vállalkozások tudják kihasználni, akik időben lépnek.
