Impulzív kereslet, szűkülő kapacitás: így reagál a fuvarpiac
A piac jellemzői: impulzív igények, csökkenő előrejelzhetőség
A Magyar Szállítmányozók Szövetsége 2024. negyedik negyedévi gyorsjelentése alapján a fuvarozási megbízások 31%-a 48 órán belüli visszaigazolással érkezett, míg ugyanez az arány 2020-ban még csak 19% volt. A szektorra jellemzővé vált az „ad hoc” rendelések dominanciája, különösen az FMCG, e-kereskedelem és belföldi kiszállítási szegmensekben.
A probléma gyökere a teljes ellátási láncban keresendő: a termelő cégek és kereskedők is rövidtávú, készletcsökkentő stratégiákban gondolkodnak. A 2022-es energiaválság és az inflációs hullám következtében sok szereplő leépítette raktárkészleteit, így gyors, flexibilis logisztikai reakcióra van szükség — amit a fuvarozóknak kell biztosítaniuk, gyakran előzetes egyeztetés vagy hosszú távú kapacitásfoglalás nélkül.
Kapacitásmenedzsment: véges erőforrások nyomás alatt
A hirtelen beérkező rendelések kiszolgálása csak akkor lehetséges, ha a vállalkozások rendelkeznek szabad kapacitással — azonban ez gyakran nem hatékony kihasználtságot eredményez. Egy 2024 tavaszán készült KPMG tanulmány szerint a magyar fuvarozók flotta-kihasználtsági mutatója éves átlagban 69% volt, miközben 80% feletti érték tekinthető ideálisnak. A holtidő és az üresjárat tehát növekvő tendenciát mutat.
A kisebb vállalkozások számára ez különösen kockázatos: ők jellemzően nem tartanak fent „tartalék flottát”, így vagy visszautasítanak megrendeléseket, vagy túlórával, alvállalkozók bevonásával próbálják pótolni a hiányt – ami költségnövelő hatású és az árrések rovására megy.
Piaci reakciók: digitalizáció és partneri újratervezés
A vállalatok egy része már felismerte a probléma kezelésének lehetőségeit. A digitális kapacitásmenedzsment platformok (pl. fuvarszervező szoftverek, valós idejű járműkövetés) segítségével képesek dinamikusan reagálni az igényekre. Ugyanakkor ezek bevezetése tőkeigényes és nem minden szereplő számára hozzáférhető. A Digitális Logisztikai Stratégia 2030 szerint a szektor digitalizációs lefedettsége jelenleg 40–50% körül mozog Magyarországon.
A másik irány a szolgáltatási szintek újratárgyalása: egyre több cég próbálja ügyfeleit hosszabb távú kapacitásfoglalásra ösztönözni, akár kedvezményekkel, akár szolgáltatási szintek garantálásával. A nagyobb megrendelők pedig fokozatosan visszatérnek a keretszerződéses működéshez, főként azokon a területeken, ahol a just-in-time kiszolgálás nem fenntartható.
Rugalmasság nem jelenthet alultervezést
A magyar szállítmányozási piac 2024-es működése egyre inkább hasonlít a válságmenedzsmentre. A rugalmasság szükséges, de nem helyettesítheti a strukturált tervezést. Aki kizárólag utolsó pillanatos igényekre épít, kiszolgáltatja magát a kapacitáshiánynak és a gazdaságtalan működésnek. A jövő nyertesei azok lesznek, akik képesek párhuzamosan fenntartani a gyors reakcióképességet és a tudatos, adatalapú előrejelzést — ahogyan azt a MLBKT 2023-as logisztikai indexe is hangsúlyozza: a versenyképes szereplők legalább negyedéves tervezéssel és digitális döntéstámogatással dolgoznak.
