Árak és kereslet: lejtmenetben a belföldi megrendelések
A KSH 2024 Q4-es közúti árufuvarozási jelentése szerint a belföldi fuvarmegrendelések száma éves összevetésben 6,4%-kal csökkent. A csökkenés hátterében elsősorban a belső fogyasztás mérséklődése, valamint az építőipar volumenének visszaesése áll. A lakossági fogyasztás stagnálása mellett az ipari termelés kiszolgálása is csökkent – különösen a gépgyártás és a vegyipar területén.
Ezzel párhuzamosan a megbízói oldal egyre árérzékenyebb: az egységnyi fuvarozási díjak csak minimálisan emelkedhettek, miközben a költségek jelentősen nőttek. Egyes szegmensekben (pl. FMCG, palettás szállítás) már árverseny alakult ki a nagyobb logisztikai szolgáltatók között.
Költségnyomás: üzemanyag, bér, járművek
A működési költségek 2024-ben rekordszintet értek el. A NAV statisztikái szerint a gázolaj átlagára 2024 harmadik negyedévében 642 Ft/liter volt, ami 18%-os növekedés az előző évhez képest. Ehhez társul a kötelezően emelkedő gépjárművezetői bérezés – különösen a garantált bérminimum és az üzemidőre jutó pótlékok vonatkozásában.
Az új járművek ára szintén nőtt: egy átlagos 18 tonnás teherautó 2023-ban 82 millió forintba került, 2024-re ez az összeg 89–92 millió forint közé emelkedett (forrás: Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete). Az amortizációs nyomás így az eszközparkot érintő beruházási hajlandóságot is csökkentette.
Munkaerő: továbbra is kritikus tényező
A gépjárművezető-hiány nem enyhült, sőt, a nemzetközi versenyhelyzet csak súlyosbította azt. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) adatai szerint 2024 végére közel 4700 betöltetlen állás volt bejelentve hivatásos gépjárművezetői pozícióra. A hazai vállalatok kénytelenek külföldi – főként szerb, ukrán, kazah és kirgiz – sofőröket alkalmazni, melynek jogi és adminisztrációs költségei tovább nehezítik az alkalmazkodást.
A fiatal utánpótlás aránya továbbra is alacsony. Az OKJ-s képzési rendszer kivezetése óta nincs elegendő, vonzó alternatíva a szakma iránt érdeklődő pályakezdőknek. A digitalizáció, az IT-vonzatú munkakörök és a távmunka trendjei is a klasszikus fuvarozói hivatás ellen hatnak.
Keresletátalakulás: niche és rugalmas szolgáltatások előnyben
A klasszikus „A-ból B-be rakomány” típusú megrendelések helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a komplex logisztikai szolgáltatások. A kisebb cégek számára is létfontosságúvá vált, hogy a fuvarhoz kapcsolódó szolgáltatásokat – például időkapus kiszállítás, ePOD, valós idejű nyomon követés – is kínáljanak. Az egyszerű szállítmányozás már nem versenyképes, ha nem társul hozzá ügyfélkezelési és adatkapcsolati rugalmasság.
A specializált szállítási formák (pl. gyógyszeripari, hűtött áru, túlméretes szállítás) iránti kereslet stabil maradt, de a belépési küszöb ezekbe a szegmensekbe magas – így csak kevesen képesek alkalmazkodni.
Következtetés: méret helyett mozgékonyság
A 2024-es tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a magyar fuvarozói piac túlélési stratégiája nem a volumen, hanem az alkalmazkodási képesség mentén dől el. A gyorsan változó piaci igények, a költségsokkok és a munkaerőgondok közepette azok a szereplők lesznek életképesek, akik képesek a tevékenységüket rugalmassá tenni – akár digitalizációval, akár új szolgáltatási rétegek bevezetésével. A méret önmagában nem nyújt védelmet, sőt: az alacsony rezsióradíjjal működő, fókuszált kisvállalkozások ma stabilabbnak tűnnek, mint a volumenre optimalizált nagyflottások.
