Túlkínálat a fuvarpiacon
A Magyar Szállítmányozók Szövetsége által 2024 júniusában közzétett felmérés szerint a belföldi közúti fuvarozásban részt vevő vállalkozások 62%-a jelezte, hogy legalább 15–20%-os tartalék kapacitással rendelkezik, azaz járművei rendszeresen üresen, vagy részben kihasználatlanul közlekednek. Ugyanez az arány 2021-ben még csak 38% volt.
A helyzet paradox: miközben a piacon láthatóan jelen van a szállítmányozási igény, az nem koncentrálódik tartós megbízásokban, hanem szétaprózódik, rövid távú vagy szezonális feladatokban jelentkezik. A megrendelők egy része tudatosan nem köt hosszabb távra, így elkerülve az áremelési igényeket és a szolgáltatási szintre vonatkozó garanciákat.
Veszélyesen alacsony járműkihasználtság
A KSH 2024 második negyedéves gyorsjelentése szerint a közúti árufuvarozásban részt vevő járművek átlagos kihasználtsága 68% körüli, míg az optimális gazdasági működéshez legalább 80% körüli mutató lenne szükséges. Ez az aránytalanság különösen a kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan, mivel náluk jóval kevesebb lehetőség van kapacitás újratervezésére vagy átcsoportosításra.
A gyengébb kihasználtság a fix költségek fajlagos növekedéséhez vezet: az Árszínvonalfigyelő.hu júniusi adatai szerint az üzemanyag, biztosítás, valamint szervizköltségek az év első felében 12–18%-kal emelkedtek, miközben a fuvardíjak csak 4–6%-kal követték ezt a trendet.
Alvállalkozók előretörése
A kialakult bizonytalan környezetben egyre több cég épít alvállalkozói hálózatra, így csökkentve a saját flottával járó kockázatokat. A Transport Research Hungary (2024) adatai alapján a magyar fuvarmegbízások 47%-át már nem saját járművel végzik, hanem valamilyen formában kiszervezik. Ez különösen jellemző az expressz és időérzékeny szállítási szegmensekben.
A kiszervezés rövid távon költségcsökkentő lehet, azonban gyakran együtt jár az irányítás és a szolgáltatási minőség csökkenésével. Emellett a fuvarozók közti árverseny tovább mélyül, ami középtávon az egész ágazat fenntarthatóságát kérdőjelezi meg.
Mi lehet a kiút?
A piac szereplői számára egyre inkább elkerülhetetlen az átlátható, adatvezérelt működésre való áttérés. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletgazdálkodási Társaság (MLBKT) szerint (2023-as iparági áttekintés) a strukturált tervezés, az elektronikus nyomonkövetés és a BI-alapú döntéstámogatás jelentheti a kulcsot a hatékonyság visszanyeréséhez.
Az iparági szakértők emellett a keretszerződések újratárgyalását, a szektoron belüli konszolidációt és a szövetségi szintű érdekképviselet erősítését is sürgetik, mint a stabilizáció három lehetséges pillérét.
Egyensúlykeresés indul
A magyar fuvarpiac 2024 nyarán túltelített és alulhasznált. A kereslet és a kapacitás között kialakult feszültség tartós fennmaradása akár cégek százait sodorhatja veszteségbe. A következő időszak sikere azon múlik, ki tudja újraszervezni működését úgy, hogy egyszerre csökkentse a kockázatokat és növelje az előre jelezhetőséget – mindezt ügyféloldali bizalomépítéssel kiegészítve.
