Megjelent a Magyar Közlönyben az útdíjrendszer módosítása: hosszabb érvényességű viszonylati jegy és célzott könnyítések jönnek, amelyek a napi működésben is érezhetőek lehetnek.
- A viszonylati jegy érvényessége 120 percről 300 percre nő.
- A szabályozás inkább finomhangol, nem teljes rendszert vált.
- Az agrárszállítás külön díjmentes viszonylati jegyes körbe kerül.
- A változások az operatív kockázatok csökkentését célozzák.
A rendszer nem változik meg, de használhatóbb lesz
A Magyar Közlöny 2026. évi 34. számában megjelent módosítások nem írják át alapjaiban a hazai útdíjrendszert, de több ponton is hozzáigazítják a gyakorlati működéshez. A változások középpontjában a viszonylati jegy érvényességének növelése, valamint egyes speciális szállítási helyzetek külön kezelése áll.
A szabályozás hátterében jól láthatóan az a szándék húzódik meg, hogy a rendszer kevésbé legyen érzékeny azokra a helyzetekre, amelyek a valós forgalmi környezetben nehezen kontrollálhatók. A fuvarozói oldal visszajelzései hosszú ideje arra mutattak rá, hogy nem maga az útdíjfizetés ténye jelent problémát, hanem az ehhez kapcsolódó szűk időkeretek és a korlátozott rugalmasság.
Ebben a kontextusban értelmezhető a mostani módosítás is, amely inkább korrekció, mint új szabályozási irány.
5 órás viszonylati jegy jön május 1-től
A legkonkrétabb változás, hogy a viszonylati jegy érvényességi ideje 120 percről 300 percre nő. A módosítás a 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendeletet érinti, és 2026. május 1-jén lép hatályba.
Ez a változás első ránézésre technikai jellegű, a gyakorlatban azonban kifejezetten operatív jelentősége van. A jelenlegi rendszerben a 120 perces időkeret sok esetben nem fedte le a valós menetidőt, különösen torlódások, rakodási késések vagy városi közlekedési szakaszok esetén.
Az 5 órás időablak ezzel szemben már olyan mozgásteret ad, amely jobban illeszkedik a fuvarozás napi működéséhez. Nem szünteti meg a jegyvásárlási fegyelmet, de csökkenti annak kockázatát, hogy egy szabályosan megváltott viszonylati jegy a körülmények miatt „kifusson az időből”.
A módosítás hivatalos indokolása is erre utal: a cél az adminisztratív terhek csökkentése és a rendszer használhatóságának javítása.
Agrárszállítás külön szabály alá kerül
A másik lényeges elem az agrártermékek szállításához kapcsolódik. A rendelet lehetővé teszi, hogy meghatározott termékkör esetén díjmentes viszonylati jegyet vegyenek igénybe a fuvarozók.
Ehhez az üzembentartónak a lakóhelye vagy székhelye szerinti jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt kérnie. Ennek alapján az útdíjszolgáltató meghatározott viszonylatokra és időtartamra díjmentes jegyet biztosít.
A jogosultság feltétele, hogy a fuvar kizárólag a rendeletben felsorolt termékek szállítására irányuljon. A kör széles, többek között gabonafélék, olajos magvak, élőállat, tej, zöldségek és egyes feldolgozatlan mezőgazdasági termékek is ide tartoznak.
Ez a megoldás jól elkülöníthető a rendszer többi részétől: nem általános könnyítés, hanem célzott intézkedés egy konkrét ágazat működésének támogatására.
Mit jelent ez a fuvarozók napi működésében?
Az 5 órás viszonylati jegy csökkenti az időzítési kényszert és a forgalmi bizonytalanságokból eredő kockázatot. Ez különösen azoknál a fuvarfeladatoknál lehet fontos, ahol a menetidő nehezen tervezhető előre.
Az agrárszállításra vonatkozó szabályok pedig azt mutatják, hogy a jogalkotó egyes szektorok esetében külön megoldásokat alkalmaz, ha az ellátási lánc működése ezt indokolja.
A bírságolási gyakorlatot érintően a rendelet nem vezet be általános enyhítést, ugyanakkor a változtatások iránya arra utal, hogy a szabályozás egyre inkább a gyakorlati működéshez próbál igazodni. Ez a fuvarozók számára elsősorban abban jelenhet meg, hogy a rendszer kevésbé lesz érzékeny a nem szándékos működési eltérésekre, miközben a megfelelési kötelezettségek változatlanul fennmaradnak.
A mostani módosítások nem látványosak, de a mindennapi működés szintjén érezhetőek lehetnek. A viszonylati jegy időkeretének bővítése és az agrárszállítás külön kezelése azt jelzi, hogy a szabályozás fokozatosan közelít a valós piaci működéshez, anélkül, hogy alapjaiban változtatná meg az útdíjrendszer logikáját.
Források: Magyar Közlöny 2026. évi 34. szám, NiT Hungary
