Az IRU azt kéri az uniós döntéshozóktól, hogy a fuvardíjat legfeljebb 30 napon belül ki kelljen fizetni. A késedelmes fizetésről szóló rendelet viszont 2024 óta nem halad.
- A javasolt 30 napos fizetési határidő a vállalatok közötti és a közszférával kötött szerződésekre is vonatkozna, kivétel nélkül.
- Az átvételi és ellenőrzési idő is beleszámítana a 30 napba, így nem lehetne vele kitolni a fizetést.
- Az IRU álláspontja szigorúbb az Európai Parlamentnél, amely szerződéses kikötéssel 60 napot is megengedne.
- A spanyol példa szerint a szankcionált határidő működik, de a 30 naptól ott is messze vannak.
A Nemzetközi Közúti Szállítási Unió (IRU) október 8-án küldte meg álláspontját az uniós döntéshozóknak a késedelmes fizetésekről. A szervezet azt kéri, hogy a közúti fuvarozási szolgáltatásokra legfeljebb 30 naptári napos fizetési határidő vonatkozzon, a vállalatok közötti ügyletekben és a közbeszerzési szerződésekben egyaránt. Az IRU nem fogadna el eltérést: a hosszabb határidőt engedő szerződéses kikötéseket meg kellene szüntetni, és az esetleges átvételi vagy ellenőrzési eljárásnak is bele kellene férnie a 30 napba, nem lehetne a fizetés halasztására használni.
A kezdeményezés azért aktuális, mert a fuvarozók likviditása az üzemanyagárak emelkedése miatt egész Európában romlik. Az üzemanyagot, a béreket, az útdíjat, a lízingdíjat és a biztosítást akkor kell kifizetni, amikor felmerülnek, függetlenül attól, hogy a megbízó rendezte-e már a számlát.
Elakadt uniós rendelet, szigorúbb fuvarozói igény
Az Európai Bizottság 2023 szeptemberében terjesztett elő rendeletjavaslatot a késedelmes fizetések ellen, amely a vállalatok közötti ügyletekben alapesetben legfeljebb 30 napos fizetési határidőt írt volna elő. Az Európai Parlament 2024. április 23-án fogadta el első olvasatbeli álláspontját. Ebben a 30 napos határidő szerződésben, kifejezett kikötéssel legfeljebb 60 napra lenne meghosszabbítható, ha pedig közigazgatási szerv a kötelezett, a határidő 30 nap marad. A Parlament a lassan forgó vagy szezonális termékekre legfeljebb 120 napot is lehetővé tenne.
A trans.info szerint azóta a reform nem haladt előre, a tagállamokat tömörítő Tanácsban elakadtak a tárgyalások, mert az országok nem jutottak megállapodásra a kötelező 30 napos felső határról és a szabályozás formájáról. Az IRU álláspontja tehát nemcsak a jelenlegi állapotnál, hanem a Parlament álláspontjánál is szigorúbb, és kifejezetten a közúti fuvarozásra kér egyértelmű szabályt.
Az IRU a Bizottság adatára hivatkozik, amely szerint a vállalkozások 60 százaléka mondja azt, hogy a késedelmes fizetések miatt nem fektet be innovatív megoldásokba. A szervezet szerint a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások a legkitettebbek, mert kisebbek a tartalékaik és gyengébb az alkupozíciójuk. Raluca Marian, az IRU uniós igazgatója így fogalmazott: „A cash flow nem adminisztratív részletkérdés egy fuvarozó számára.” Hozzátette, hogy a közpénz segíthet a beruházásokban, de a cégeknek ehhez saját forrásra is szükségük van.
Mit mutat a spanyol példa
Spanyolországban a közúti fuvarozásban évek óta közigazgatási bírsággal sújtják a 60 napos maximális fizetési határidő túllépését. A Fenadismer és a Fundación Quijote para el Transporte közös megfigyelőközpontjának adatai szerint egy fuvarozási szolgáltatás kifizetéséig eltelt átlagos idő 2026 augusztusában rekordalacsony, 52 napos szintre csökkent, 2021-ben még 83 nap volt. A megbízók és szállítmányozók 38 százaléka azonban augusztusban is késve fizetett.
A spanyol tapasztalat két dolgot mutat. A szankcionált felső határ mérhetően rövidíti a fizetési időt, ugyanakkor önmagában nem hozza el a 30 napos gyakorlatot, és a késedelmes fizetés nem szűnik meg. Egy uniós szintű, egységes szabály ezért elsősorban a határon átnyúló szerződésekben teremthetne kiszámíthatóbb helyzetet, ahol ma országonként eltérő gyakorlat érvényesül.
Miért fontos ez a magyar fuvarozóknak
A hosszú fizetési határidő a magyar piacon is visszatérő probléma. A Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztályának októberi kerekasztalán Kerényi Gyöngyvér (Smart Kontrolling Kft.) arról beszélt, hogy a megrendelők jellemzően hosszú fizetési határidővel fizetnek, miközben az üzemanyag- és útdíjköltségeket azonnal kell rendezni, a gyengébb nyári hónapok bevétele pedig csak késve érkezik meg. A Magyar Független Fuvarozók Egyesülete októberi közleményében arra figyelmeztetett, hogy a kisebb cégek tartalékai elfogytak, és egyesek a napi működést is nehezen finanszírozzák.
Egy uniós 30 napos fizetési határidő ebben a helyzetben a forgótőke-igényt csökkentené, és mérsékelné a faktorálásra, folyószámlahitelre való ráutaltságot. A rendelet azonban még messze van az elfogadástól, ezért a cégeknek addig is saját eszközökkel kell védekezniük: rövidebb fizetési határidő kialkudásával, a késedelmi kamat következetes érvényesítésével, a megbízók fizetési fegyelmének figyelésével. Korábban a 60-90 napos fizetési gyakorlat hatásairól is írtunk.
Az IRU kezdeményezése nem hoz azonnali változást, de újra napirendre teszi az elakadt uniós reformot, ráadásul olyan időszakban, amikor a fuvarozók likviditása a legszűkebb. Hogy a Tanács elmozdul-e, az a következő hónapokban derülhet ki. A szakmai érdekképviseletek számára ez jó alkalom arra, hogy a hazai tapasztalatokat is becsatornázzák az uniós vitába.
Forrás: IRU, trans.info, Mayer Brown, Portfolio (MKT), Magyar Nemzet
