A hazai logisztika számára minden évben komoly kihívást jelent a Q4-es csúcsszezon: a rendelésvolumen kiugróan nő, miközben a kiszolgálási elvárások egyre szigorúbbak. A karácsonyt megelőző hetekben a lakossági fogyasztás felfut, a vállalatok készletet halmoznak, az e-kereskedelem pedig rekordforgalmat bonyolít. Ez a három együttes tényező minden évben olyan komplex terhelést okoz, amely az ellátási lánc teljes szerkezetét megmozgatja. A logisztika számára a karácsony nem ünnepi időszak, hanem egy kifejezett teljesítménypróba.
Miért okoz extrém terhelést a logisztikában a karácsonyi szezon?
A karácsonyi időszakban a lakossági és vállalati igények egyszerre növekednek, ami lavinaszerű rendelésbeáramlást generál a teljes ellátási láncban. Míg a fogyasztók gyors és rugalmas kiszállítást várnak, addig a raktáraknak és a futárcégeknek folyamatos kapacitásnövelést kell megvalósítaniuk. A rendelésvolumen Q4-ben nem lineárisan nő, hanem csúcsokban jelentkezik: egyik nap még kezelhető a terhelés, másnap viszont akár 30–40%-os ugrás is bekövetkezhet. Ez a hektikusság valós idejű újratervezést, dinamikus emberi és gépi erőforrás-menedzsmentet igényel.
A szezon sajátossága, hogy az ügyfelek toleranciaszintje ilyenkor a legalacsonyabb: egy-egy késés vagy téves szállítás sokkal erősebben érződik, ezért a cégeknek minimális hibahatárral kell dolgozniuk. A vásárlók a „másnapi kiszállítás” ígéretét év közben megszokták, de karácsony előtt ez a követelmény extrém kapacitásigénnyé válik. A karácsonyi logisztikai terhelést tehát egyszerre idézi elő a volumen és a kiszolgálási elvárások drasztikus szigorodása.
Hogyan készülnek fel a raktárlogisztikai és ellátási lánc szereplők a volumenrobbanásra?
A raktárlogisztika számára a siker kulcsa a sűrű előrejelzés: sok szolgáltató már napi szinten frissíti a forecastot, mert az egyhetes tervezések elégtelenek. A modern ellátási láncokban a kereslet finomhangolt követése stratégiai jelentőségű: a logisztikai központokban ilyenkor gyakran külön dedikált csapatok követik a napi változásokat, és valós időben módosítják az operációs terveket.
Emellett egyre gyakoribb, hogy az eltérő szezonalitású ügyfeleket egy operációba csoportosítják. Ha például egy elektronikai kereskedő szezonja a karácsonyi időszakban csúcsosodik, mellé olyan ügyfél kerül, ahol a nyári hónapok a kiemeltek. Ezzel elérhető, hogy a raktárlogisztika éves kihasználtsága kiegyensúlyozottabb legyen. Az előrejelzés és az ügyfélportfólió tudatos összeállítása nélkül a Q4-es szezon kezelhetetlenné válna.
A csúcsszezon után januárban jelentősen megnő a visszaküldések száma: méret-, szín- vagy termékelvárási eltérés miatt a webshopos cserefolyamatok terhelik a raktárakat. A visszáru-kezelés decentralizált, manuális jellegű folyamat, amely kevésbé automatizálható, mint a normál kiszedési és csomagolási tevékenység. A raktárak ezért gyakran külön visszáru-csapatot hoznak létre, hogy a januári hullám ne lassítsa a normál működést. A visszáru folyamatok elnyújtják a csúcsszezont, így az igazi logisztikai teher sokszor csak februárra csökken.
A robotok, targoncák, WMS-rendszerek és az IT-support csak akkor tartanak lépést a volumenekkel, ha szezon előtt elvégzik a teljes karbantartási ciklust. Egyetlen rendszerleállás órákkal vagy napokkal tolhatja el a kiszállításokat, ezért a karácsonyi szezon előtt ez kiemelt prioritás minden szolgáltató számára. Több hazai logisztikai cég ilyenkor külön éjszakai vagy 24 órás IT-ügyeletet biztosít. A technológiai stabilitás közvetlenül meghatározza, hogy sikerül-e tartani az ünnepi kiszállítási vállalásokat.
Miként lehet munkaerővel és kapacitással átvészelni a Q4 logisztikai csúcsot?
A szabadságok Q3-ra ütemezése, a szezonális diákmunka bevonása és a kölcsönzött munkaerő folyamatos koordinációja alapfeltétele annak, hogy a raktárak év végén stabilan működjenek. Karácsony előtt a legtöbb raktár 20–40%-kal is növeli a dolgozói létszámot, hogy a megnövekedett feladatokat teljesíteni tudja. A gyors betaníthatóság kritikus tényező: a raktárakban ezért egyre gyakoribbak a rövid, strukturált „expressz betanító programok”. A munkaerő rugalmassága ma az egyik legfontosabb kompetencia a raktárlogisztikában.
A legtöbb gépkocsivezető a családjával töltené az ünnepeket, ezért a vállalatok sokszor három-négyszeres díjon kénytelenek kapacitást biztosítani. A sofőrhiány miatt bizonyos vállalatok az ünnepek alatt teljesen leállnak, mások a fiatalabb, vállalkozóbb sofőrökre építik a karácsonyi kapacitásaikat. A közúti logisztika legszűkebb keresztmetszete továbbra is az emberi tényező.
A depókban hónap végén extrém terhelés jelentkezik, a futárok napi 12–14 órát dolgoznak, és akár december 24-én is kézbesítik a csomagokat. Az év végi hajrában a futárcégek működése gyakran a teljes ellátási lánc legérzékenyebb pontjává válik: egy torlódás a depóban dominószerűen továbbterjedhet a kiszállítási hálózatra is. A futárok teljesítménye és terhelhetősége határozza meg a karácsonyi ellátási lánc legvégét: az utolsó mérföldet.Hogyan befolyásolja a nemzetközi szállítmányozás a hazai csúcsszezont?
A távol-keleti útvonalak torlódása és Afrika kerülése miatt a szállítási idők akár 30–50 napra nyúlhatnak. Emiatt a gyártók és kereskedők már augusztusban vagy szeptemberben elindítják a karácsonyi árut, hogy a készletek időben rendelkezésre álljanak. Ha a hajó késik, a konténerek utolsó pillanatban érkezhetnek Európába, ami extra nyomást helyez a magyar szárazföldi szállítmányozásra is.
A légi szállítmányozás gyors, de drága; ilyenkor kapacitásszűk keresztmetszetek és magas díjak jelentkeznek. A légi társaságok sokszor prioritást adnak a sürgős vagy nagy értékű áruknak, ami tovább növeli a költségeket. A globális ellátási lánc zavarai közvetlenül befolyásolják a hazai logisztikai csúcsszezon működését.
