Az Európai Unió egységes módszert vezetett be a közlekedési kibocsátások számítására. A változás ma még önkéntes, de hosszabb távon a fuvarozók versenyképességét is befolyásolhatja.
- Ugyanazt a fuvart hamarosan mindenki ugyanúgy számolja.
- A megbízók könnyebben hasonlíthatják össze a fuvarozókat.
- A karbonadat egyre inkább üzleti szemponttá válik.
- A digitalizáció már nem csak a dokumentumokról szól.
A szén-dioxid-adat lehet a következő versenytényező
2026. június 1-jén két jelentős uniós változás lépett hatályba a közlekedési ágazatban. Az egyik az Import Control System 2 (ICS2) kiterjesztése volt több tagállamra, a másik pedig a CountEmissionsEU rendszer elindítása, amely először teremt egységes európai módszertant a közlekedési üvegházhatásúgáz-kibocsátások számítására.
Bár a figyelem jelentős része jelenleg az ICS2 körüli vám- és adatközlési kötelezettségekre irányul, hosszabb távon könnyen lehet, hogy a CountEmissionsEU bizonyul nagyobb horderejű változásnak a fuvarozói vállalkozások számára.
Ugyanaz a fuvar, ugyanaz a számítás
Az Európai Bizottság célja egyszerű: ha két vállalat ugyanarra a fuvarfeladatra kibocsátási adatot közöl, akkor az ugyanazon szabályok alapján készüljön. A CountEmissionsEU az EN ISO 14083:2023 szabványra épül, és egységes módszert biztosít a közúti, vasúti, tengeri és légi szállítás kibocsátásainak meghatározására. A rendszer teljes, „ajtótól ajtóig” számítást tesz lehetővé a teljes logisztikai láncra.
Ez azért fontos, mert jelenleg a piacon számos eltérő számítási módszer létezik. Egyes szolgáltatók saját kalkulációkat használnak, mások különböző szoftverek eredményeire támaszkodnak. Emiatt ugyanarra a fuvarra jelentősen eltérő kibocsátási értékek születhetnek. Az új szabályozás ezt a helyzetet kívánja megszüntetni.
Egyelőre önkéntes, de nem biztos, hogy sokáig
A rendszer jelenleg csak azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek kibocsátási adatokat kívánnak közzétenni. Számukra azonban már nem lesz szabadon választható a számítási módszer: ha kommunikálnak emissziós adatot, azt az uniós szabály szerint kell kiszámítaniuk.
Ez első látásra nem tűnik jelentős kötelezettségnek, a piaci folyamatok azonban más irányba mutatnak.
Az elmúlt években egyre több multinacionális megbízó kezdte mérni saját ellátási láncának kibocsátását. A vállalatok ESG- és fenntarthatósági céljai miatt a fuvarozók felé is egyre gyakrabban érkeznek adatkérések a szállítások karbonlábnyomáról.
A CountEmissionsEU ezért könnyen válhat de facto piaci szabvánnyá még azelőtt, hogy bármilyen kötelező jelentéstétel megjelenne.
A legtöbb magyar fuvarozó számára a változás rövid távon nem jelent új adminisztratív kötelezettséget. Ugyanakkor érdemes felkészülni arra, hogy a következő években a megbízók egyre gyakrabban kérhetnek hiteles kibocsátási adatokat.
Ez különösen az exportpiacokon, a nagy nemzetközi logisztikai láncokban és az autóipari beszállítói környezetben válhat meghatározóvá.
A kérdés már nem feltétlenül az lesz, hogy egy fuvar mennyibe kerül, hanem az is, hogy milyen környezeti terheléssel jár. Ha minden szereplő ugyanazt a számítási módszert használja, a megbízók könnyebben hasonlíthatják össze a szolgáltatókat.
A CountEmissionsEU teljes körű bevezetését az Európai Bizottság 2030 végéig tervezi. Addig további útmutatók, végrehajtási szabályok és digitális eszközök érkezhetnek a rendszer támogatására.
A fuvarozás digitalizációja eddig elsősorban az eCMR-ről, a flottakövetésről vagy az automatizált adminisztrációról szólt. A következő években azonban egy új adat is felértékelődhet: a fuvar szén-dioxid-kibocsátása. Aki ezt gyorsan és hitelesen tudja megmutatni a megbízóinak, versenyelőnybe kerülhet azokkal szemben, akik még mindig csak becslésekkel dolgoznak.
Forrás: Európai Bizottság: CountEmissionsEU, Trans.INFO, IRU CountEmissionsEU
