Partneri tartalom
A fuvarozás digitalizációja egyre inkább a sofőrtelefonokon keresztül zajlik: navigáció, fuvarfeladat, tachográf-adat, kommunikáció és ellenőrzés is ugyanarra az eszközre került.
- A sofőrtelefon ma már nem egyszerű kommunikációs eszköz, hanem működési platform.
- A távoli telefonkezelés csökkentheti az IT- és üzemeltetési problémákat.
- Az alkalmazáskontroll és a geofencing már fuvarozási compliance kérdéssé vált.
- Egy rosszul kezelt mobiltelefon ma már adatbiztonsági és működési kockázatot is jelenthet.
A fedélzeti rendszer részben beköltözött a telefonba
A fuvarozásban sokáig külön eszközök kezelték a napi működés egyes részeit. Más készüléken futott a navigáció, más rendszeren a flottakövetés, külön eszközön ment a kommunikáció, és gyakran a fuvarfeladatok kezelése is elkülönült.
Az elmúlt években azonban fokozatosan átalakult ez a modell. A modern okostelefonok teljesítménye, a mobilinternet stabilitása és a felhőalapú rendszerek terjedése miatt egyre több funkció került át a sofőrök telefonjára. A mobilkészülék ma már nem egyszerű céges telefon, hanem operatív munkaeszköz.
A navigáció, az elektronikus fuvarfeladat-kezelés, az üzenetküldés, a POD-fotók, az elektronikus dokumentumkezelés, a parkolóinformációk, a tachográf-értesítések és a flottakommunikáció sok esetben ugyanazon az eszközön futnak. Ez jelentősen leegyszerűsítheti a működést, ugyanakkor új kockázatokat is hoz.
A Gartner elemzése szerint a vállalati mobilitás és az úgynevezett ‘unified endpoint management’ rendszerek szerepe folyamatosan nő, mert a cégek egyre több üzleti folyamatot helyeznek mobilplatformra. Ez a logisztikában különösen gyorsan látható, mivel a sofőr gyakorlatilag mobil munkaállomásként működik.
A kontroll egyre fontosabb lett
A fuvarozói cégek egyik legnagyobb problémája, hogy a telefon egyszerre üzleti és személyes eszköz. Sok vállalkozásnál ugyanazon a készüléken fut a fuvarszoftver, a céges kommunikáció, a közösségi média, a videóplatform és a privát alkalmazások is.
Ez operatív és adatbiztonsági problémákat is okozhat. Egy rosszul működő frissítés, egy véletlen alkalmazástelepítés vagy egy nem megfelelően kezelt hozzáférés akár teljes munkafolyamatokat béníthat meg.
Ezért kezdett el gyorsan terjedni a fuvarozásban is az MDM, vagyis a Mobile Device Management rendszerek használata. Ezek lehetővé teszik, hogy a cégek távolról kezeljék a sofőrtelefonokat: alkalmazásokat telepítsenek vagy tiltsanak le, korlátozzák bizonyos funkciók használatát, frissítsék a rendszert, vagy szükség esetén akár teljesen zárolják a készüléket.
A Google Android Enterprise rendszere és a Microsoft Intune platformja is egyre inkább erre a vállalati mobilüzemeltetésre épít. A logisztikai szektorban ez különösen fontos, mert a sofőrök nagy része fizikailag távol dolgozik a központtól. Ha egy készülékkel probléma történik, sok esetben nincs helyszíni IT-támogatás.
A magyar piacon is megjelentek azok a szolgáltatások, amelyek kifejezetten a fuvarozói működéshez igazítják ezt a modellt. Ilyen például a távoli telefonkezelés, az alkalmazáskorlátozás, a sofőrtelefonok központi konfigurálása vagy az automatikus céges beállításkezelés.
A geofencing és az appkontroll már működési kérdés
A fuvarozásban a telefonhasználat ma már nem kizárólag kényelmi kérdés. Egyre több vállalkozás próbálja szabályozni, hogy a sofőr milyen alkalmazásokat használhat munka közben, milyen rendszerhez férhet hozzá, és mikor milyen funkciók legyenek elérhetők.
Ebben jelent meg a geofencing szerepe is. A technológia lényege, hogy bizonyos funkciók vagy alkalmazások helyalapúan szabályozhatók. Egy készülék például más jogosultságot kaphat telephelyen, határátkelőn vagy külföldi útvonalon.
Ez elsőre túlzott kontrollnak tűnhet, a gyakorlatban azonban sokszor biztonsági és működési kérdésről van szó. Egy elveszett telefon, egy nyitva maradt céges hozzáférés vagy egy nem ellenőrzött alkalmazás ma már ugyanúgy kockázatot jelenthet, mint egy hibás fuvarlevél vagy rosszul kezelt tachográf-adat.
A Samsung Knox platformja és más vállalati mobilbiztonsági rendszerek is egyre inkább olyan funkciókat kínálnak, amelyekkel a készülékek szinte dedikált munkaeszközzé alakíthatók. Korlátozható a telepítés, szabályozható az internetelérés, elkülöníthető a céges és privát környezet, sőt kiosk mód is kialakítható.
Ez különösen fontos lehet olyan flottáknál, ahol nagy a fluktuáció vagy sok az ideiglenes sofőr. Ilyenkor a telefonkezelés nem csak informatikai kérdés, hanem compliance és működési stabilitási feladat is.
A sofőrtelefon már költségoldalról is számít
A mobiltelefonok szerepe a fuvarozásban pénzügyi oldalról is változik. Egy rosszul kezelt eszköz nemcsak adatbiztonsági problémát okozhat, hanem közvetlen működési költséget is.
Ha egy alkalmazás nem működik, megállhat a dokumentumkezelés. Ha a navigáció hibás, nőhet az üresfutás vagy a késés. Ha a kommunikáció szétesik, lassulhat a rakodás vagy a fuvarszervezés. A telefon így gyakorlatilag ugyanúgy kritikus infrastruktúrává vált, mint korábban a fedélzeti terminálok vagy a flottakövető rendszerek.
A logisztikai technológiai piac elemzői szerint a következő években egyre több fuvarozó fog átállni olyan modellre, ahol a sofőrtelefon központilag felügyelt vállalati végpontként működik. Ez nem feltétlenül jelent drága hardvert vagy bonyolult rendszereket. Sok esetben inkább arról szól, hogy a telefon ne egy szabadon működő magáneszköz legyen, hanem szabályozott munkaeszköz.
A kisebb fuvarozóknál ez különösen érdekes lehet, mert a mobiltelefon sokszor kivált más beruházásokat. Egy jól konfigurált készülék egyszerre lehet kommunikációs platform, dokumentumkezelő eszköz, navigációs rendszer és operatív terminál.
A következő évek egyik fontos kérdése az lehet, hogy a fuvarozók mennyire tudják kontroll alatt tartani ezt az egyre összetettebb mobilkörnyezetet. A digitalizáció ugyanis már nem csak a járművekben vagy a központi rendszerekben zajlik, hanem ott is, ami a sofőr zsebében van.
Források: sofortelefon.hu, Samsung Knox, Gartner – Unified Endpoint Management,
