A hivatásos gépjárművezető-képzés ismét napirendre került. A NiT Hungary azt kezdeményezte, hogy a sofőrképzés újra a szakképzési rendszer része legyen, de egyelőre még nincs erről kormányzati döntés.
- A cél a pályára lépés költségeinek csökkentése.
- A kezdeményezés nem új támogatási programról, hanem rendszerszintű változtatásról szól.
- Az utánpótlás bővítéséhez önmagában az olcsóbb képzés nem lesz elegendő.
- A szakmai egyeztetések után ősszel várhatók további lépések.
A sofőrképzés ismét napirendre került
Újra előtérbe került a hivatásos gépjárművezetők képzésének kérdése Magyarországon. A NiT Hungary az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárságával folytatott egyeztetésen azt javasolta, hogy a tehergépkocsi- és autóbuszvezetői szakma ismét jelenjen meg a szakképzési rendszerben, és a szükséges képzések állami finanszírozással is elérhetők legyenek.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez egyelőre nem elfogadott intézkedés, hanem szakmai javaslat. A NiT Hungary közlése szerint az államtitkárság megvizsgálja az elképzeléseket, és a kapcsolódó szakmai egyeztetések lezárását követően várhatóan 2026 őszén tér vissza a kérdésre.
A kezdeményezés mögött évek óta ismert probléma áll. A fuvarozók folyamatosan jelzik, hogy egyre nehezebb megfelelő számú és felkészültségű gépjárművezetőt találni. A sofőrhiány nemcsak Magyarországot érinti, hanem egész Európát. Ahogy korábban is megírtuk a sofőrhiány Európában már több százezer betöltetlen állást eredményez, ami hosszabb távon a teljes ellátási láncra hatással lehet.
Nem új támogatásról, hanem új szemléletről van szó
Sokan elsőre úgy értelmezhetik a kezdeményezést, hogy ismét elindulna egy államilag finanszírozott sofőrképzési program. A helyzet azonban ennél összetettebb.
Jelenleg is működik állami támogatással megvalósuló gépjárművezető-képzés az OFA koordinálásában, amely meghatározott feltételek mellett nyújt támogatást a résztvevőknek. A NiT Hungary javaslata azonban nem erről a programról szól.
Az érdekképviselet azt szeretné elérni, hogy a gépjárművezetői hivatás ismét önálló, államilag elismert szakképesítésként jelenjen meg a magyar szakképzési rendszerben. Ez azt jelentené, hogy a képzés nem időszakos pályázatok vagy támogatási konstrukciók keretében lenne elérhető, hanem a szakképzés tartós részeként működne.
A javaslat része az is, hogy a C, C+E és D kategóriás vezetői engedély megszerzéséhez kapcsolódó képzések, valamint a GKI alapképesítés is bekerüljön ebbe a rendszerbe.
Ez jelentős különbség, hiszen nem egy újabb támogatási pályázatról, hanem a képzési struktúra átalakításáról beszélünk.
A képzés költsége ma komoly belépési akadály
A hivatásos gépjárművezetővé válás ma jelentős anyagi ráfordítást igényel. A szükséges jogosítványok, a GKI-képesítés, az orvosi alkalmassági vizsgálatok és a különböző vizsgadíjak együttesen akár milliós nagyságrendű költséget is jelenthetnek, attól függően, hogy ki milyen képzési úton szerzi meg a szükséges képesítéseket.
Ez sokakat már a pályaválasztás előtt eltántorít. Aki önerőből szeretné finanszírozni a képzést, komoly összeget kénytelen előteremteni még azelőtt, hogy egyetlen kilométert is dolgozna hivatásos sofőrként.
Sok fuvarozóvállalkozás ezért maga vállalja át a képzés költségeit. Ez azonban a munkáltató számára is jelentős befektetés, miközben az új munkavállaló csak a képzés és a vizsgák sikeres teljesítése után tud munkába állni.
Egy állandó, kiszámítható finanszírozási rendszer ezért nemcsak a pályakezdők számára jelenthetne könnyebbséget, hanem a fuvarozó cégek képzési terheit is mérsékelhetné.
A sofőrhiányt azonban nem csak a képzés ára okozza
A NiT Hungary becslése szerint Magyarországon jelenleg mintegy 8-10 ezer hivatásos gépjárművezető hiányzik a munkaerőpiacról. Ez komoly kihívást jelent az ágazat számára, ugyanakkor a probléma jóval összetettebb annál, mint hogy pusztán a képzés költségével magyarázható lenne.
A fuvarozók tapasztalatai szerint a munkakörülmények legalább akkora szerepet játszanak a pálya vonzerejében, mint maga a belépési költség. A nemzetközi fuvarozásban továbbra is nehézséget jelent a hosszú távollét, a parkolóhelyek hiánya és a kiszámíthatatlan munkarend. Belföldön pedig a rakodási várakozások, a hosszú munkanapok és a szervezési nehézségek okoznak rendszeresen problémát.
Nem véletlen, hogy a szakma szereplői egyre gyakrabban hangsúlyozzák: a jó fizetés önmagában már nem elegendő a sofőrök megtartásához, erről korábban a FuvaroZóna is részletesen írt. A fiatalabb generáció számára egyre fontosabb szempont a kiszámítható munkarend és a családdal tölthető idő.
Éppen ezért az állami finanszírozás önmagában várhatóan nem oldaná meg a sofőrhiányt, ugyanakkor érdemben csökkenthetné a pályára lépés egyik legnagyobb akadályát.
Ősszel derülhet ki, lesz-e folytatás
A NiT Hungary kezdeményezése egyelőre szakmai egyeztetési szakaszban tart. Az államtitkárság a szervezet tájékoztatása szerint a nyár folyamán értékeli a javaslatokat, ezt követően várhatók további egyeztetések.
Ha a kezdeményezés megvalósul, az hosszabb távon kiszámíthatóbb utánpótlást biztosíthatna a magyar fuvarozási ágazat számára. Ugyanakkor a szakma versenyképessége továbbra sem kizárólag a képzés finanszírozásától függ. Ahhoz, hogy többen válasszák hivatásul a gépjárművezetést és hosszú távon is a pályán maradjanak, a munkakörülmények, a kiszámíthatóság és a szakma társadalmi megítélése is meghatározó tényező marad.
Források: NiT Hungary, Trans.INFO, OFA, FuvaroZona.hu





