A kormány befogadta a fuvarozói javaslatcsomagot, és hét munkacsoportot szervez. Két területen már elkezdődött a részletes szakmai egyeztetés.
- A fuvarozói reform javaslatok elfogadása még nem jelent automatikus jogszabályváltozást.
- Elsőként a piacvédelem, a közlekedésszabályozás és az intermodális fuvarozás került napirendre.
- További öt munkacsoport megszervezése még folyamatban van.
- A fuvarozók számára a későbbi jogszabályok és intézkedések hozzák majd a kézzelfogható eredményt.
Hét munkacsoportban folytatódik az egyeztetés
Új szakaszba lépett a fuvarozói versenyképességi program kidolgozása Magyarországon. A kormány befogadta a közúti fuvarozói szakmai szervezetek javaslatcsomagját, és megkezdődött a felvetések részletes feldolgozását végző munkacsoportok megszervezése. A tervek szerint összesen hét szakmai munkacsoport foglalkozik majd az ágazat versenyképességét befolyásoló problémákkal.
A NiT Hungary július 29-én közzétett tájékoztatása szerint a kormányzati döntést a fuvarozói érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások előzték meg. Ezek középpontjában az ágazat működését terhelő költségek, a hazai vállalkozások piaci helyzete, valamint a szabályozási környezet javításának lehetőségei álltak.
A hét munkacsoport létrehozása azt jelzi, hogy a benyújtott javaslatok további vizsgálatra alkalmas szakpolitikai anyagként bekerültek a kormányzati egyeztetési folyamatba. Ez ugyanakkor még nem egyenlő azzal, hogy valamennyi kezdeményezés változatlan formában megvalósul. A részletes kidolgozás során kell tisztázni a jogi, költségvetési és végrehajtási feltételeket, továbbá azt is, hogy az egyes intézkedésekhez szükség van-e jogszabály-módosításra.
A folyamat első kézzelfogható lépése már megtörtént. A Logisztikai Ágazati Koordinációs Munkacsoport keretében megkezdte tevékenységét a Piacvédelmi és közlekedésszabályozási munkacsoport, valamint az Intermodális fuvarozási munkacsoport. A további öt szakmai fórum megszervezése a közlemény szerint még folyamatban van.
A piacvédelem került az első egyeztetések középpontjába
A piacvédelmi kérdések kiemelt kezelése közvetlenül érinti a magyar közúti fuvarozókat. A hazai vállalkozások nemcsak egymással, hanem jelentős részben külföldi szolgáltatókkal is versenyeznek. Emiatt meghatározó, hogy az ellenőrzések mennyire következetesen tárják fel a jogosulatlan vagy szabálytalan fuvarozói tevékenységet, és az előírások betartását minden piaci szereplőtől azonos szigorral követelik-e meg.
A munkacsoport feladata nem egyszerűen új korlátozások megfogalmazása. A piacvédelem akkor lehet eredményes, ha a már létező szabályok ellenőrizhetők, a hatóságok rendelkeznek a szükséges információkkal, és a jogsértéseknek valódi visszatartó következményük van. A szakmai egyeztetés során ezért a jogszabályi környezet mellett az ellenőrzési gyakorlat, az adatkapcsolatok és a hatóságok közötti együttműködés is előtérbe kerülhet.
A közlekedésszabályozás felülvizsgálata ennél szélesebb területet fed le. A fuvarozók napi működésére a vezetési és pihenőidőtől kezdve a járművek közlekedési feltételein át a különböző korlátozásokig számos előírás hat. Egy rosszul összehangolt szabály nemcsak adminisztratív terhet okozhat, hanem üres futást, hosszabb várakozást vagy többletköltséget is eredményezhet.
A vállalkozások szempontjából ezért nem önmagában a szabályok számának csökkentése a kérdés. Legalább ilyen fontos a kiszámíthatóság, az egyértelmű értelmezés és az, hogy a jogszabályok alkalmazkodjanak a fuvarozás tényleges működéséhez. A munkacsoportokban a szakmai szervezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy az általános problémák mellett konkrét működési tapasztalatokat is a döntéshozók elé vigyenek.
Az intermodális fuvarozás külön munkacsoportot kapott
A másik már működő fórum az intermodális fuvarozás fejlesztésével foglalkozik. Ennél a szállítási formánál ugyanaz a rakodási egység, például konténer, cserefelépítmény vagy félpótkocsi több közlekedési mód igénybevételével jut el a rendeltetési helyére. A fuvar egy része közúton, más szakasza vasúton, belvízen vagy tengeren teljesülhet.
Az intermodális megoldások fejlesztése nem jelenti a közúti fuvarozás háttérbe szorítását. A közúti vállalkozások az elő- és utófuvarozásban továbbra is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A kérdés inkább az, hogy létrejönnek-e olyan termináli, vasúti és informatikai kapcsolatok, amelyek mellett a kombinált fuvarozás gazdaságosan, kiszámítható menetidővel működtethető.
Az Európai Számvevőszék korábbi vizsgálata szerint az intermodális árufuvarozás uniós fejlődését szabályozási és infrastrukturális akadályok is lassítják. A számvevőszéki jelentés arra jutott, hogy ez a szállítási forma még nem rendelkezik azonos versenyfeltételekkel a kizárólag közúti fuvarozáshoz képest. A magyar munkacsoport előtt ezért összetett feladat áll. A termináli kapacitások, a vasúti pályák állapota, a menetrendi megbízhatóság és a közúti csatlakozások együtt határozzák meg, hogy az intermodális szolgáltatások valódi piaci alternatívává válhatnak-e.
A fejlesztés a közúti fuvarozóknak is kínálhat új üzleti lehetőségeket. A terminálok környezetében növekedhet a rövidebb elő- és utófuvarok jelentősége, miközben egyes hosszú távú útvonalakon csökkenhet a közúti szakasz hossza. Ehhez azonban megfelelő rakodóeszközök, összehangolt kapacitások és pontos adatcsere szükséges. Pusztán szabályozási változtatással nem lehet működő intermodális piacot létrehozni.
A megvalósítás lesz a folyamat valódi mércéje
A hét munkacsoport felállítása lehetőséget teremt arra, hogy a fuvarozói javaslatokat külön szakmai területekre bontva vizsgálják meg. Ez kezelhetőbbé teheti az egyeztetést, de egyben kockázatot is jelenthet, ha az egymással összefüggő kérdések külön pályára kerülnek. A piacvédelem, az ellenőrzés, a közlekedésszabályozás és az intermodális fejlesztés ugyanis több ponton kapcsolódik egymáshoz.
A fuvarozóvállalkozások számára akkor lesz érzékelhető eredménye a programnak, ha a munkacsoportok tevékenységét konkrét döntések követik. Ilyen eredmény lehet egy jogszabály módosítása, egy ellenőrzési eljárás korszerűsítése, az adminisztratív teher csökkentése vagy egy fejlesztési program elindítása. Az is lényeges, hogy az elfogadott intézkedésekhez felelős, határidő és számon kérhető végrehajtás társuljon.
A jelenlegi szakasz tehát elsősorban a részletes szakmai előkészítésről szól. A kormány befogadta a javaslatcsomagot, a hét tervezett munkacsoportból kettőben pedig már elkezdődött az érdemi munka. Ez előrelépés az egyeztetési folyamatban, de a fuvarozói versenyképességi program valódi értékét nem a munkacsoportok száma, hanem a később megszülető és a gyakorlatban is végrehajtott intézkedések adják majd.
Források: NiT Hungary, NiT Hungary 2, Európai Számvevőszék
