A felesleges motorjáratást több európai ország is tiltja. A szabályok országonként eltérnek, a sofőröknek pedig a helyi előírásokat is ismerniük kell.
- A motorjáratás tilalma nem új, de egyre nagyobb figyelmet kap.
- A fűtés vagy hűtés önmagában nem mindenhol jelent automatikus kivételt.
- A hűtőaggregátor és a jármű hajtómotorja jogilag nem feltétlenül azonos megítélésű.
- Hollandiában elsősorban helyi szabályokkal találkozhat a sofőr.
A járó motor sok gépkocsivezető számára praktikus megoldásnak tűnhet egy rövidebb várakozás, rakodás vagy pihenő alatt. Télen a fülke fűtése, nyáron a légkondicionálás, rakodás közben pedig egyes fedélzeti rendszerek működtetése miatt is előfordulhat, hogy a teherautó hajtómotorja álló helyzetben tovább üzemel. Európa több országában azonban a szükségtelen motorjáratás tilos, és helyszíni intézkedést vagy bírságot vonhat maga után.
A szabályozás nem egységes uniós előíráson alapul. Az Európai Unió levegőminőségi és zajcsökkentési célokat határoz meg, de azt, hogy pontosan mikor minősül szükségtelennek a járó motor, és milyen szankció kapcsolódik hozzá, alapvetően a tagállami vagy helyi jog szabályozza. Ez azért is fontos, mert ami egy ipari telephelyen indokoltnak számít, az egy lakott területen, parkolóban vagy városi rakodóhelyen már kifogásolható lehet.
Németországban kifejezetten tiltott a felesleges motorjáratás
A német közúti közlekedési szabályzat, a Straßenverkehrs-Ordnung 30. paragrafusa tiltja a szükségtelen zajt és az elkerülhető kipufogógáz-terhelést. A jogszabály külön is megnevezi a járműmotor szükségtelen járatását mint tiltott magatartást. Ez nemcsak a személyautókra, hanem általánosan a gépjárművekre, így a teherautókra is vonatkozik.
A német szabály lényege nem az, hogy álló helyzetben semmilyen körülmények között ne működhessen a motor. A kulcskérdés az indokoltság. Forgalmi torlódásban, műszaki okból vagy egy ténylegesen szükséges munkafolyamat részeként más lehet a helyzet, mint amikor a sofőr hosszabb ideig pusztán kényelmi okból hagyja alapjáraton a hajtómotort.
A gyakorlatban problémát jelenthet például a hosszú bemelegítés indulás előtt, a motor működtetése egy parkolóban vagy az indokolatlan alapjárat lakóépületek közelében. A hatóság a körülményeket is vizsgálhatja, így a motorjáratás időtartamát, a helyszínt, az okozott zajt és a kipufogógáz-terhelést.
A teherautó-vezetők szempontjából lényeges különbséget tenni a jármű hajtómotorja és a felépítményhez tartozó külön berendezések között. Egy hűtős pótkocsi önálló hűtőaggregátora nem feltétlenül ugyanazon megítélés alá esik, mint a vontató szükségtelenül működő motorja. Ettől függetlenül a zajvédelmi vagy helyi telephelyi szabályok a hűtőberendezés használatát is korlátozhatják.
Ausztriában a bemelegítés is jogsértő lehet
Ausztriában a gépjárművekről szóló törvény alapján kerülni kell a szükségtelen zajt, füstöt és levegőszennyezést. Az osztrák állami tájékoztatás kifejezetten úgy fogalmaz, hogy a motor indulás előtti bemelegítése elkerülhető levegőszennyezésnek számít, ezért tilos és büntethető.
Ez a téli időszakban különösen fontos. Sok járművezető hagyományosan azért járatja a motort indulás előtt, hogy felmelegedjen a vezetőfülke, leolvadjon a jég, vagy üzemi hőmérsékletre melegedjen a motor. Az osztrák szabályozás alapján azonban a jármű álló helyzetben történő, pusztán bemelegítési célú járatása nem tekinthető elfogadható gyakorlatnak.
A teherautóknál ennél összetettebb lehet a helyzet, mert a motor működése egyes esetekben kapcsolódhat a rakodáshoz, hidraulikus berendezéshez vagy más műszaki feladathoz. Ilyenkor az a döntő, hogy a motor valóban szükséges-e az adott művelethez. A szabályból nem következik, hogy minden álló helyzetben működő teherautó automatikusan szabályt sért, de a sofőrnek és a fuvarozónak indokolni kell tudnia a használatot.
Ausztriában további helyi zajvédelmi előírások is érvényesülhetnek. Egy éjszakai rakodás vagy pihenő során ezért nemcsak az országos közlekedési szabályokra, hanem a telephely, parkoló vagy önkormányzat előírásaira is figyelni kell.
Franciaországban parkoláskor le kell állítani a motort
Franciaországban egy 1963 óta hatályos miniszteri rendelet kimondja, hogy a parkoló járművek motorját le kell állítani. Kivétel akkor lehetséges, ha a motor működése szükséges, például bizonyos hidegindítási helyzetekben. A főszabály tehát itt is az, hogy a motor nem maradhat indokolatlanul járó állapotban.
A francia közúti közlekedési szabályok emellett azt is tiltják, hogy a gépjárművek olyan füstöt, mérgező, maró vagy kellemetlen szagú gázokat bocsássanak ki, amelyek zavarhatják a lakosságot, vagy veszélyeztethetik a közegészséget és a közbiztonságot.
A nemzetközi fuvarozásban ennek főként a városi rakodásoknál, logisztikai központok közelében és lakott területen található várakozóhelyeken lehet jelentősége. A sofőr nem feltétlenül hivatkozhat pusztán arra, hogy a fülke hőmérsékletét kívánta fenntartani, ha a helyszínen más megoldás, például állófűtés is rendelkezésre állt.
A francia alacsony kibocsátású zónák szabályait ugyanakkor nem szabad összekeverni a motorjáratás tilalmával. A Crit’Air rendszer azt szabályozza, hogy egy adott kibocsátási besorolású jármű behajthat-e egy környezetvédelmi zónába. A parkoló jármű működő motorjára ettől külön szabályok vonatkoznak. A nehéz-tehergépjárművek esetében a környezetvédelmi zónák megsértése önálló bírságkockázatot is jelenthet.
Hollandiában a helyi előírások lehetnek döntők
Hollandiában nem találtunk olyan egységes országos szabályt, amely a német vagy francia előíráshoz hasonlóan általánosan, minden közúti helyzetre megtiltaná a szükségtelen alapjáratot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sofőr mindenhol korlátozás nélkül járathatja a motort.
A holland önkormányzatok saját közterületi, környezetvédelmi és zajvédelmi szabályokat alkothatnak. Egyes városi vagy ipari területeken táblával, helyi rendelettel, telephelyi utasítással vagy környezetvédelmi engedélyben foglalt feltétellel korlátozhatják a motorjáratást. Emiatt Hollandiában különösen fontos a helyszíni jelzések és a rakodóhely szabályainak ellenőrzése.
A fuvarozó nem indulhat ki abból, hogy az országos, kifejezett tilalom hiánya automatikusan engedélyt jelent. Egy lakott területen okozott zaj vagy kipufogógáz-terhelés más jogcímen is intézkedéshez vezethet. A holland helyzetet ezért pontosabb úgy leírni, hogy a motorjáratás megítélése nagyobb részben helyi és környezetvédelmi szabályoktól függ.
A klímavédelmi célok állnak a szigorúbb szabályok mögött
A felesleges alapjárat elleni fellépést gyakran a klímavédelemmel azonosítják, de a jogi háttér ennél szélesebb. A tagállami szabályok jellemzően a levegőszennyezés, a zajterhelés és a lakosság védelme alapján tiltják a szükségtelen motorjáratást. Nem arról van szó, hogy egy egységes uniós klímatörvény közvetlenül bírságot szabna ki a sofőrre.
Az Európai Unió ugyanakkor egyre szigorúbb levegőminőségi célokat követ. A 2024-ben elfogadott új levegőminőségi irányelv szigorítja a környezeti levegőre vonatkozó követelményeket, az uniós szennyezésmentességi cselekvési terv pedig 2030-ra jelentős javulást kíván elérni a levegőminőség és a közlekedési zaj területén.
Ezek a célok közvetve ösztönözhetik a tagállamokat és a városokat arra, hogy aktívabban ellenőrizzék a már meglévő motorjáratási tilalmakat, alacsony kibocsátású zónákat vezessenek be, vagy szigorúbb helyi környezetvédelmi feltételeket állapítsanak meg.
A fuvarozók számára a legbiztosabb gyakorlat az, ha a járművezető álló helyzetben csak akkor működteti a hajtómotort, amikor az műszakilag vagy közlekedési szempontból valóban indokolt. A fülke fűtését és hűtését lehetőség szerint állófűtéssel, elektromos klímarendszerrel vagy külső energiaellátással érdemes megoldani. A telephelyi utasításokat, parkolói táblákat és helyi korlátozásokat pedig ugyanúgy figyelembe kell venni, mint az adott ország közlekedési szabályait.
A járó motor miatti bírság Európában nem egységes összeghez vagy azonos eljáráshoz kötődik. Németországban, Ausztriában és Franciaországban egyértelmű országos tiltás védi a környezetet és a lakosságot a szükségtelen zajtól és kipufogógáztól, Hollandiában pedig inkább a helyi szabályok lehetnek meghatározók. A közös pont az, hogy a pusztán kényelmi célú, hosszabb alapjárat egyre kevésbé tekinthető elfogadott gyakorlatnak.
Források: Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium, Osztrák Szövetségi Kormány, Osztrák Szövetségi Kormány, Francia jogszabálytár, Francia jogszabálytár, Európai Unió, Európai Bizottság
