Egy kamionsofőr életét vesztette, amikor egy 27 tonnás konténer a vezetőfülkére zuhant. A vádemelés a rakodási folyamatok rendszerszintű veszélyeire is figyelmeztet.
- A rakodási balesethez a vád szerint több szabálytalanság együttesen vezetett.
- A rakodóterület nem lehet közös, szabályozatlan mozgástér.
- A sofőr biztonságos várakozási helyét minden telephelyen ki kell jelölni.
- A munkavédelmi oktatás önmagában nem pótolja a biztonságos munkaszervezést.
Egy tiltott helyen várakozó kamion indította el a veszélyhelyzetet
Vádat emeltek egy targoncavezető ellen egy 2023 márciusában történt halálos munkahelyi baleset miatt. A csepeli logisztikai telephelyen egy mintegy 27 tonnás konténer zuhant egy nyerges vontató vezetőfülkéjére. A fülkében várakozó, 47 éves kamionsofőr olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.
Fontos különválasztani a baleset és a vádemelés időpontját. A tragédia 2023-ban történt, a jelenlegi aktualitást a 2026. július 28-án nyilvánosságra került vádemelés adja. A targoncavezető büntetőjogi felelősségéről még nem született jogerős bírósági döntés, ezért a baleset körülményeit a vádirati állítások alapján lehet ismertetni.
A vád szerint a targoncavezető egy kollégájával együtt konténereket szállított a vasúti szerelvényekhez. Az elöl haladó gépkezelő észlelte, hogy a rakodási útvonalon, a telephely belső szabályait megszegve, egy nyerges vontató várakozik. A könnyebb konténert a kamion fölé emelve ki tudta kerülni az akadályt.
A mögötte érkező targoncavezető látását azonban korlátozta az előtte haladó munkagép és annak rakománya. A vádirati állítás szerint későn kezdte meg a kikerülő manővert. Dudált és intenzíven fékezett, a munkagép pedig körülbelül 5 kilométeres óránkénti sebességre lassult. A nagy tömegű konténer miatt azonban a targonca megdőlt, a rakomány pedig a várakozó kamion vezetőfülkéjére zuhant.
Az ügyészség álláspontja szerint a gépkezelő a konténert nem a lehető legalacsonyabb helyzetben és nem a legkisebb kinyúlással szállította. A férfi ellen halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emeltek vádat, és az ügyészség felfüggesztett fogházbüntetés kiszabását indítványozta.
A súlyos balesetek mögött rendszerint több kockázat találkozik
Az esetből nem az a legfontosabb szakmai következtetés, hogy egy munkagép kezelője hibázhat. A rakodási balesetek megelőzésének alapja éppen az, hogy a munkafolyamat biztonsága ne egyetlen ember hibátlan döntéseitől függjön.
A vádiratban leírt helyzetben több veszélyforrás egyszerre jelent meg. Egy teherautó tiltott helyen várakozott a munkagépek útvonalán. A két rakodógép egymást követve haladt, miközben az elöl szállított konténer korlátozta a mögötte közlekedő gépkezelő látását. A második konténer helyzete csökkenthette a munkagép stabilitását. A veszélyhelyzet felismerése után pedig már csak intenzív fékezésre és hirtelen kikerülő manőverre maradt lehetőség.
A biztonságos munkaszervezés célja az lenne, hogy ezek közül már az első eltérést megakadályozza. Ha a teherautó fizikailag nem tud behajtani vagy megállni a rakodógépek útvonalán, a további eseménysor el sem kezdődik. Ha a tiltott várakozást a telephely azonnal észleli, a rakodást fel lehet függeszteni. Ha a gépkezelő nem látja be megfelelően az útvonalat, nem szabad pusztán feltételeznie, hogy az szabad.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség szerint a munkahelyi járműmozgásokkal kapcsolatos balesetek egyik meghatározó oka a telephely hibás kialakítása. Különösen veszélyes, amikor a mozgó járművek, a munkagépek, a gyalogosok, valamint a rakodási és kirakodási műveletek ugyanazon a területen találkoznak. A szervezet a gyalogos és járműútvonalak elkülönítését, az egyirányú forgalmi rendszert, a holtterek csökkentését és a tolatás mérséklését emeli ki a megelőzés eszközei között.
A rakodás és kirakodás önmagában is a közlekedési ágazat egyik legveszélyesebb munkafolyamata. A mozgó járművek mellett a leeső vagy elmozduló rakomány, a munkagépek stabilitásának elvesztése és a korlátozott látótér is súlyos sérülést okozhat.
A rakodási biztonságot már a telephely kialakításánál meg kell teremteni
A magyar munkavédelmi szabályok szerint a közlekedési útvonalakat és a rakodókat úgy kell elhelyezni és méretezni, hogy a gyalogosok és a járművek biztonságosan használhassák azokat, az útvonalak közelében dolgozók pedig ne kerüljenek veszélyes helyzetbe. A közlekedési utakat egyértelműen jelölni kell.
A 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet azt is előírja, hogy a leeső tárgyak veszélyével járó területeket lehatárolással vagy más műszaki megoldással kell védeni. Meg kell akadályozni, hogy illetéktelen személyek bejuthassanak a veszélyes területre. Ez a rakodóhelyeken nemcsak a gyalogosokra, hanem a nem megfelelő helyen tartózkodó vagy várakozó járművekre is figyelmet irányít.
A felfestés és a tiltó tábla azonban nem minden esetben elegendő. Ha a rakodási útvonalra rendszeresen behajtanak vagy ott járművek várakoznak, a veszélyes gyakorlatot fizikai és szervezési megoldásokkal is meg kell akadályozni. Ilyen lehet a beléptetés szabályozása, a sorompó, a forgalomirányító jelzés, a kijelölt várakozózóna vagy az a rendszer, amely csak akkor engedi a teherautót a rakodási területre, amikor a rakodás ténylegesen megkezdhető.
A telephely belső közlekedési rendjének legalább azt egyértelműen meg kell határoznia, hogy mely útvonalakat használhatják a teherautók és a rakodógépek, hol lehet várakozni, milyen elsőbbségi szabályok érvényesek, mekkora a megengedett sebesség, és mikor kell leállítani a munkafolyamatot. A szabályokat a telephelyre érkező külső sofőrrel is közölni kell, számára érthető formában.
Külön döntést igényel, hogy a sofőr a rakodás alatt a fülkében maradhat-e. Erre nincs minden telephelyen és minden rakodási műveletnél azonos válasz. A helyi kockázatértékelésnek és munkarendnek kell meghatároznia a biztonságos eljárást. Ha fennáll a leeső rakomány, a munkagép ütközése vagy a jármű elmozdulásának veszélye, a vezetőfülke nem tekinthető automatikusan biztonságos várakozóhelynek.
Ha a sofőrnek el kell hagynia a járművet, számára védett várakozóhelyet és biztonságos gyalogos útvonalat kell biztosítani. Nem elfogadható megoldás, ha a járművezetőt egyszerűen kiküldik a fülkéből, majd a mozgó targoncák és teherautók között kell közlekednie.
A fuvarozó és a telephely feladatait össze kell hangolni
A munkavédelmi törvény alapján a munkáltatónak kockázatértékeléssel kell rendelkeznie. Ennek ki kell térnie a munkaeszközökre, a munkahely kialakítására, a veszélyforrásokra, a veszélyeztetett személyekre és a szükséges megelőző intézkedésekre. A dokumentumban a felelősöket és a végrehajtási határidőket is meg kell határozni.
Egy logisztikai telephelyen gyakran több vállalkozás dolgozói tartózkodnak egyszerre. Jelen lehet a telephely üzemeltetője, a rakodást végző cég, a fuvarozó vállalkozás, egy alvállalkozó és akár a megbízó képviselője is. Ilyen helyzetben a munkavégzést össze kell hangolni. Nem elegendő, ha minden cég csak a saját dolgozójának ad általános munkavédelmi oktatást.
A telephely üzemeltetőjének meg kell szerveznie a belső közlekedést és a rakodási folyamatot. A rakodógép munkáltatójának gondoskodnia kell a kezelő megfelelő képesítéséről, oktatásáról, a munkaeszköz biztonságos állapotáról és a munkavégzés ellenőrzéséről. A fuvarozó vállalkozásnak pedig fel kell készítenie a sofőrt arra, hogy idegen telephelyen is csak a kijelölt útvonalon és várakozóhelyen közlekedjen.
A sofőrnek tudnia kell azt is, hogy bizonytalan vagy veszélyes helyzetben nem a helyi szokást, hanem a biztonságos eljárást kell követnie. Ha nincs kijelölt várakozóhely, nem egyértelmű a rakodási utasítás, vagy munkagép mozog a jármű közvetlen közelében, a helyzetet tisztázni kell a rakodás megkezdése előtt.
A munkavédelmi oktatás csak akkor ér valamit, ha a szabályok betartását rendszeresen ellenőrzik. A telephelyi vezetésnek a tiltott várakozást, a túl gyors munkagépmozgást, a korlátozott látótérrel végzett haladást és a veszélyzónába történő belépést nem szabad megszokott eltérésként elfogadnia. Az ismétlődő szabálytalanság arra utal, hogy a folyamat vagy a telephely kialakítása nem működik megfelelően.
A kamerák, közelségérzékelők, holttérfigyelők és digitális beléptetési rendszerek csökkenthetik a kockázatot, de nem helyettesítik a rendezett közlekedési útvonalakat. A technika akkor jelent valódi védelmet, ha világos eljárásrenddel, megfelelő oktatással és következetes ellenőrzéssel együtt alkalmazzák.
A csepeli tragédia a vád szerint nem egyetlen elszigetelt mozdulat következménye volt. A tiltott várakozás, a korlátozott látótér, a konténer szállítási helyzete és a késői vészreakció egymásra épült. A rakodási balesetek megelőzésének ezért nem az a célja, hogy minden felelősséget az utolsóként hibázó emberre helyezzen. Olyan telephelyi rendszert kell kialakítani, amely már az első veszélyes eltérést felismeri és megállítja.
Források: HVG: vádemelés, HVG: a 2023-as baleset, Nemzeti Jogszabálytár, Európai Munkavédelmi Ügynökség
