Kapitány István két Waberer’s-kötvényügylet miatt tett feljelentést. A tárca a finanszírozás körülményeit kifogásolja, a társaság visszautasítja a jogellenességre utaló állításokat.
- A feljelentés két, összesen 211 millió eurós kötvénykibocsátást érint.
- A miniszteri bejelentés nem jelenti a Waberer’s felelősségének megállapítását.
- A vállalat szerint nem támogatást, hanem visszafizetendő, kamatozó forrást kapott.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Waberer’s International Nyrt. 2022-es és 2026-os kötvénykibocsátásaihoz kapcsolódó MFB-finanszírozások miatt. A két ügyletben a Magyar Fejlesztési Bank a nyilvánosságra került adatok szerint összesen 211 millió euró, mintegy 77 milliárd forint értékű Waberer’s-kötvényt jegyzett le.
A miniszteri bejelentés szerint az ügyben a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés gyanúja is felmerülhet. Kapitány István azt állította, hogy a 2026-os finanszírozás során az MFB a saját forrásköltségénél kedvezőbb kamatszinten biztosíthatott forrást a társaságnak. A különbséget állítása szerint a központi költségvetésből finanszírozott kamatkiegyenlítési rendszer kompenzálhatta.
A miniszter közlése szerint a konstrukció a teljes futamidő alatt akár 10 milliárd forintos költségvetési terhet is okozhat. Ez jelenleg a tárcavezető által közölt becslés, nem jogerős hatósági vagy bírósági megállapítás.
A Waberer’s még a bejelentés napján befektetői közleményben reagált. A társaság visszautasította azokat az állításokat és sugalmazásokat, amelyek szerint a kötvénykibocsátások során jogellenesen járt volna el, vagy jogellenes előnyben részesült volna.
Két kötvénykibocsátás került a vita középpontjába
A Waberer’s 2022-ben 111 millió euró össznévértékű vállalati kötvényt bocsátott ki. A társaság akkori közlése szerint a forrást a 2021-ben bemutatott vállalati stratégia finanszírozására, valamint meglévő hitelek refinanszírozására kívánta fordítani.
A mostani vállalati közlemény szerint a 2022-es kötvényforrásból megújították a járműflotta jelentős részét, mintegy ezer járművet cseréltek le, és fejlesztették a 47 ezer négyzetméteres ecseri logisztikai központot. A társaság tájékoztatása alapján a pénzből korábbi vállalati hiteleket is refinanszíroztak, továbbá regionális akvizíciókat és új logisztikai képességek kiépítését finanszírozták.
Ezek a felhasználási adatok a Waberer’s közleményében szereplő vállalati állítások. A feljelentés alapjául szolgáló iratok nem nyilvánosak, ezért jelenleg nem ismert, hogy a tárca kifogásai érintik-e a források tényleges felhasználását, vagy kizárólag a finanszírozás feltételeire és az MFB döntésére vonatkoznak.
A második kötvénykibocsátásra 2026 márciusában került sor. A Budapesti Értéktőzsdén közzétett hivatalos befektetői tájékoztatás szerint a WABERERS 2038/1 EUR Kötvény teljes névértéke 100 millió euró. A zártkörű kibocsátásban forgalomba hozott kötvények egyenként 100 ezer euró névértékűek, fix kamatozásúak és 12 éves futamidejűek.
A társaság közzététele szerint a tőketörlesztés a hetedik évtől kezdődik. A hetedik és a tizenegyedik év között évente a tőke 10 százalékát, a tizenkettedik évben pedig a fennmaradó 50 százalékot fizetik vissza.
A 2026-ban bevont forrás tervezett céljai között saját raktárak és más logisztikai infrastruktúrák építése és fejlesztése, regionális vállalatfelvásárlások, korábban megszerzett leányvállalatok kisebbségi tulajdonosainak kivásárlása, valamint a tehergépjármű- és autóbuszflotta cseréje vagy bővítése szerepel. Ezeket a felhasználási célokat a Waberer’s a kötvénykibocsátáskor nyilvánosan bejelentette.
A vita tárgya nem az, hogy vissza kell-e fizetni a pénzt
A sajtóhírekben több helyen állami támogatásként jelent meg a két finanszírozás. A Waberer’s ezt félrevezető megfogalmazásnak tartja. A társaság arra hivatkozik, hogy kötvénykibocsátás útján kamatozó és teljes egészében visszafizetendő forrást vont be.
A kötvény valóban hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény megvásárlója finanszírozást nyújt a kibocsátónak, a kibocsátó pedig vállalja a kamat és a tőke szerződés szerinti megfizetését. Ez eltér egy klasszikus, vissza nem térítendő támogatástól.
A feljelentésről szóló miniszteri nyilatkozat alapján ugyanakkor nem önmagában a visszafizetési kötelezettség a kérdés. A tárca azt kívánja tisztázni, hogy milyen kamat- és finanszírozási feltételek mellett jegyezte le az állami tulajdonú MFB a kötvényeket, jogszerű volt-e a konstrukció bevonása a költségvetési kamatkiegyenlítési rendszerbe, és érhette-e emiatt vagyoni hátrány az államot.
A Waberer’s azt közölte, hogy a kötvények feltételeit a kibocsátási dokumentáció előre rögzítette, az MFB pedig a lejegyzéssel elfogadta ezeket. A vállalat szerint a fejlesztési bank egyik ügylet esetében sem kezdeményezett utólagos tárgyalást a kamat, a futamidő vagy más lényeges feltétel módosításáról.
A társaság arra is hivatkozott, hogy más beruházásainak bankhitelei szintén kamatozó, visszafizetendő források, amelyek kamatszintje a kötvényfinanszírozással összevethető nagyságrendű. Hozzátette, hogy az MFB saját forrásköltségére nem volt rálátása és ráhatása. Ezek a kijelentések a vállalat álláspontját tükrözik, és önmagukban nem döntik el, hogy a finanszírozó oldalán szabályosan hozták-e meg a döntéseket.
A feljelentés még nem jelent megállapított jogsértést
A feljelentés ténye nem azonos a bűncselekmény megállapításával. A nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek először azt kell értékelnie, hogy a rendelkezésére bocsátott adatok alapján szükséges-e nyomozást elrendelni, illetve fennáll-e bűncselekmény gyanúja. Az sem ismert, hogy egy esetleges eljárás pontosan mely döntéseket és mely szereplők magatartását vizsgálná.
Kapitány István ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, tehát a nyilvánosan ismert bejelentés nem nevez meg konkrét elkövetőt. A Waberer’s azt közölte, hogy nem ismeri sem a feljelentés teljes tartalmát, sem az annak alapjául szolgáló dokumentumokat. A társaság ezért a konkrét megállapításokat egyelőre nem kommentálta, ugyanakkor jelezte, hogy minden hatósági megkeresés esetén átadja a szükséges információkat.
A miniszteri bejelentés a tőkepiacon is éreztette hatását. A Portfolio és a HVG tudósítása szerint a Waberer’s részvényárfolyama a hír megjelenése után esni kezdett, és a kereskedés során féléves mélypontot is elért. Ez azt jelzi, hogy a befektetők kockázatként árazták a finanszírozás körüli bizonytalanságot, még akkor is, ha az ügy jogi kimenetele jelenleg nem ismert.
A társaság a közleményében gazdasági súlyát is hangsúlyozta. Saját adatai szerint a Waberer’s Csoport évente több mint 32 milliárd forint adó- és útdíjbevételt biztosít a magyar költségvetésnek, és mintegy 6000 embert foglalkoztat. A vállalat számítása alapján a kötvények futamideje alatt, a tervezett fejlesztésekkel együtt, a költségvetési befizetés megközelítheti az 500 milliárd forintot. Ezek vállalati előrejelzések, nem független hatósági számítások.
A feljelentés nyomán három kérdés válik meghatározóvá: milyen feltételekkel jutott forráshoz az MFB, milyen döntési folyamat alapján jegyezte le a Waberer’s kötvényeit, és keletkezett-e igazolható vagyoni hátrány a magyar államnál. Ezekre a vállalati közlemény és a miniszteri bejelentés önmagában nem ad végleges választ.
A nyilvánosan elérhető információk alapján biztosan megállapítható, hogy az MFB 2022-ben és 2026-ban összesen 211 millió euró névértékű Waberer’s-kötvényt jegyzett le, Kapitány István pedig a finanszírozások miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A feltételezett költségvetési hátrány és az esetleges jogsértés jelenleg nem bizonyított tény, hanem a hatóságok által tisztázandó kérdés. A Waberer’s minden jogellenességre vonatkozó állítást visszautasít, és a konstrukciókat kamatozó, visszafizetendő, nyilvánosan bejelentett tőkepiaci finanszírozásként írja le.
Forrás: Waberer’s befektetői közlemény, Budapesti Értéktőzsde, Waberer’s 2026-os kötvényközlemény, MNB közzétételi rendszer, Portfolio, Telex, HVG
Fotó: Waberer’s facebook
