A NiT Hungary második negyedéves adatai szerint a nemzetközi fuvarozásban jóval gyorsabban nőttek a költségek, mint a díjak. Az ágazati átlag mögött cégenként eltérő helyzetek állhatnak.
- A magasabb fuvardíj önmagában nem jelent jobb eredményt.
- A nemzetközi fuvarozásban nagyobb volt a költségek és a díjak növekedése közötti különbség.
- Az ágazati index támpontot ad, de a vállalati önköltségszámítást nem helyettesíti.
- A nyilvántartott vállalkozások számának csökkenése nem azonos a csődök számával.
Eltérő ütemben nőttek a költségek és a fuvardíjak
A nemzetközi fuvarozás összköltsége 12,3%-kal, a belföldié 6,4%-kal emelkedett 2026 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Eközben a nemzetközi fuvardíjak 3,1%-kal, a belföldiek 5,9%-kal nőttek. Ezeket az adatokat a NiT Hungary szeptember 8-án ismertette a DigiLog Consulting Közúti Fuvarozási Árindexének, a KFX-nek az eredményeire hivatkozva.
A két szegmens között jelentős az eltérés. Belföldön a díjak növekedési üteme közelebb állt a költségekéhez, nemzetközi viszonylatban jóval nagyobb különbség látható. Ebből azonban nem következik, hogy minden belföldi fuvarozó nyereséges, vagy hogy minden nemzetközi vállalkozás azonos mértékű veszteséget szenvedett el.
A százalékok értelmezésénél a viszonyítási alap is számít. A költségváltozás és a díjváltozás két külön mutató. Egyszerű kivonásukból nem számítható ki egy vállalkozás nyereséghányada, és nem állapítható meg automatikusan a szükséges áremelése sem. Ehhez ismerni kellene többek között a kiinduló bevételt, a költségeket és az elvégzett fuvarfeladatok összetételét.
A magasabb számlázott díj ezért önmagában kevés információ. Egy szerződés felülvizsgálatánál azt is meg kell nézni, milyen költségszintről indult a vállalkozás, és azóta mennyit változott az adott megbízás teljesítésének ráfordítása. Ugyanaz a díjemelés eltérő eredményt hozhat két különböző költségszerkezetű cégnél.
Mit mutat meg az index a saját működésből?
A DigiLog módszertani ismertetője szerint a KFX az üzemanyag, a gépkocsivezetők, az autópályahasználat, az értékcsökkenés, a lízingkamatok és az egyéb működési tételek mellett az euróárfolyamot is figyelembe veszi. A számításban a futásteljesítmény és az üresfutás hatása is megjelenik. A mutató tehát több tényezőt vizsgál együtt, mint egy kizárólag a gázolajárat követő összehasonlítás.
Ez a vállalati gyakorlatban azért lényeges, mert azonos kilométerdíj mellett is eltérhet két megbízás gazdaságossága. Ha az egyik fuvarhoz hosszabb üres kiállás tartozik, annak költségét is fedeznie kell a bevételnek. Ha pedig a jármű több időt tölt rakodásra várva, ugyanannyi idő alatt kevesebb további feladatot vállalhat el.
Szerkesztőségi következtetésként ebből az adódik, hogy az ártárgyalás előtt érdemes ügyfelenként vagy viszonylatonként áttekinteni a teljesítést. A rakott kilométer mellett a teljes megtett távolságot, a feladatra fordított időt és az elszámolható többletdíjakat is célszerű összevetni a bevétellel. Így különválasztható a piaci költségnövekedés attól, ha maga a megbízás lett kedvezőtlenebb.
Az index ilyen összehasonlításhoz adhat külső támpontot. A DigiLog saját leírása is a vállalati költségek ágazati átlaggal történő összevetését és az árváltozások alátámasztását emeli ki felhasználási lehetőségként. Ebből nem következik minden fuvarfeladatra egységesen alkalmazható tarifa.
Az euróban rögzített díj mellett is változhat a fedezet
Az árfolyamhatást külön is érdemes vizsgálni. Ha egy vállalkozás euróban kapja a fuvardíjat, de kiadásainak egy részét forintban fizeti, a bevétel forintértéke az árfolyammal együtt változik. Erősebb forint mellett ugyanannyi euró kevesebb forintot ér, így változatlan eurós díj mellett is szűkülhet a forintkiadásokra rendelkezésre álló összeg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes árbevétel árfolyamváltozása ugyanakkora eredményromlást okoz. Az euróban felmerülő kiadások forintértéke szintén változhat. A tényleges hatást ezért a bevételek és a költségek devizanemének, valamint időzítésének együttes vizsgálata mutatja meg. Ezt részletesebben tárgyalja korábbi cikkünk az árfolyamkockázatot viselő fuvarozókról.
Gyakorlati ellenőrzési pont lehet, hogy az ajánlatban használt árfolyam mennyire tér el a bevétel tényleges átváltásakor alkalmazottól. Ugyanilyen fontos, mekkora összeg marad euróban felhasználható a devizás kiadásokra. Enélkül könnyen összekeverhető a forintosított árbevétel változása a fuvarfeladat tényleges gazdaságosságával.
A szerződéses egyeztetéshez ezért az árfolyam feltételezéseit is érdemes láthatóvá tenni. Az értékelhető összehasonlítás alapja az, hogy a felek ugyanazt az időszakot és ugyanazokat a költségtételeket vizsgálják. Egyetlen kedvezőtlen napi árfolyam önmagában nem írja le egy teljes negyedév működését.
A cégszám csökkenése mögött nem látszik minden történet
A NiT közlése szerint 2026. június 30-án 11 543 közúti fuvarozó vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon. Ez 120-szal kevesebb az előző negyedévinél, és 1654-gyel marad el a 2021-es csúcstól.
A nyilvántartott vállalkozások számának visszaesése ugyanakkor nem csődstatistika. A közölt összesítésből nem derül ki minden egyes változás oka, ezért a különbséget nem lenne pontos ugyanennyi tönkrement vállalkozásként bemutatni. A cégszám önmagában azt sem mondja meg, hány jármű vagy mekkora szállítási teljesítmény tűnt el a piacról.
A megbízók számára ebből az következik, hogy a szolgáltató helyzetének megítéléséhez az országos adatoknál részletesebb kép szükséges. A teljesítés folyamatosságáról, a rendelkezésre álló járművekről és a vállalható feladatokról közvetlen egyeztetés adhat használható információt. A vállalkozásszám csökkenése önmagában nem bizonyít egy adott útvonalon kialakult kapacitáshiányt.
A következő szerződéses időszakra készülő fuvarozónak pedig érdemes külön megvizsgálnia, mely megbízások fedezik a teljes ráfordítást, és melyeknél indokolt változtatást kezdeményeznie. A tárgyalás tárgya a díj mellett lehet a várakozás elszámolása, a feladatok tervezhetősége vagy a fizetés ütemezése is. Ezek hatását a saját teljesítési adatokkal lehet bemutatni.
A második negyedéves adatok gyakorlati tanulsága, hogy az áremelés tényét a költségek és a teljesítés változásával együtt kell értékelni. A KFX ehhez összehasonlítási alapot nyújt, a konkrét üzleti döntést azonban a saját fuvarfeladatokra számított bevétel és ráfordítás támaszthatja alá.
