Egy holland fuvarozónak ki kell fizetnie az illetéktelenek által használt kártyákkal tankolt üzemanyagot. A bíróság szerint a szerződés a cégre tette a kockázatot, és a cég nem vigyázott a kártyákra.
- Üzemanyagkártya-visszaélésnél nem elég bizonyítani, hogy nem a saját sofőr tankolt, ha a cég nem vigyázott a kártyákra.
- Az általános szerződési feltételek a bejelentésig a kártyabirtokosra hárították a kockázatot.
- A bíróság a nyilvántartás és a rendszeres tranzakció-ellenőrzés hiányát rótta fel.
- A kártyakezelési rend most már nem adminisztráció, hanem pénzügyi kockázatkezelés.
Mi történt a holland cégnél?
Az amszterdami fellebbviteli bíróság (Gerechtshof Amsterdam) szeptember végén nyilvánosságra hozott ítéletében helybenhagyta az észak-hollandiai elsőfokú bíróság döntését egy fuvarozó cég és üzemanyag-szállítója vitájában. A transport-online.nl beszámolója szerint a cégnél mintegy húsz üzemanyagkártya volt forgalomban, nagyjából negyven kisteherautóhoz, és a kártyák nem egy-egy járműhöz, hanem vezető sofőrökhöz tartoztak.
Az üzemanyagkártya-visszaélés 2022-ben derült ki. 2022 augusztusában a cég szokatlanul magas számlákat észlelt, a kamerafelvételek alapján pedig arra jutott, hogy nem a saját alkalmazottai használták a kártyákat. A cégvezető 2022. szeptember 8-án tett feljelentést a rendőrségen. A kártyakibocsátó összesen 137 277,39 euróról állított ki számlát, ebből a fuvarozó 96 382,84 eurót vitatott, arra hivatkozva, hogy ezt az üzemanyagot nem a saját sofőrjei tankolták.
A per elsősorban nem arról szólt, történt-e visszaélés, hanem arról, ki viseli a kárt. A fuvarozó azzal érvelt, hogy a szolgáltató nem figyelmeztette a szokatlan tranzakciókra, és felvetette, hogy a szolgáltatóhoz köthető személyek is részt vehettek a visszaélésben. A bíróság ezeket az állításokat nem találta kellően bizonyítottnak.
Miért a fuvarozó fizet?
A döntő érv az általános szerződési feltételekben volt. Ezek szerint az elveszett, ellopott vagy jogosulatlanul használt kártyával végzett tranzakciók költségét az ügyfél viseli addig, amíg a problémát be nem jelenti a szolgáltatónak. A bíróság szerint két vállalkozás közötti szerződésről volt szó, a feltételek egyértelműek voltak, és nem talált jogalapot arra, hogy a visszaélés következményeit a szolgáltatóra hárítsa.
A bírósági iratokból a trans.info szerint az is kiderült, hogy a cég nem vezetett naprakész nyilvántartást arról, melyik kártya kinél van, és hol tárolják. Egyes kártyák úgy tűntek el, hogy ezt senki nem vette észre. Volt sofőr, akinél több kártya is volt, és előfordult, hogy a kártyát a járműben hagyták. A szerződési feltételek pedig kifejezetten előírták a biztonságos kezelést: a kártyát nem lehetett a járműben hagyni, és a PIN-kódot védeni kellett.
A fuvarozó hetente kapta a számlákat, és egy online felületen bármikor ellenőrizhette a tranzakciókat. A bíróság az ellentmondásokat is felrótta: a cég a perben tíz kártyáról és több mint 96 ezer eurós kárról beszélt, a rendőrségi feljelentésben viszont három kártya és jóval kisebb összeg szerepelt. A transport-online szerint a cég kezdetben mintegy 25 ezer euróra becsülte a jogosulatlan tankolások értékét. A fellebbviteli bíróság szerint a fellebbezés már azon elbukott, hogy a fuvarozó rossz jogi személyt perelt: a kártyaszerződést a szolgáltató cégcsoportjának egy másik tagjával kötötte. A bíróság hozzátette, hogy érdemben is elutasította volna a keresetet.
A fellebbviteli bíróság a szeptember 22-i ítéletében elutasította a fellebbezést. A fuvarozónak az összes számlát ki kell fizetnie, és 4755 euró fellebbezési költséget is visel.
Mit tanulhatnak belőle a magyar fuvarozók?
Az ítélet holland jog szerint született, egy konkrét szerződés alapján, ezért nem jelenti azt, hogy a fuvarozó minden üzemanyagkártyás visszaélésért automatikusan felel. A trans.info is hangsúlyozza, hogy a felelősség a szerződésen, a felek magatartásán és a körülményeken múlik. Az eset viszont jól mutatja, mire figyelnek egy ilyen vitában.
Ha a szerződés a jogosulatlan használat kockázatát az ügyfélre teszi, akkor nem elég kimutatni, hogy a tankolást nem a saját sofőr végezte. A cégnek azt is bizonyítania kell, hogy védte a kártyákat és a PIN-kódokat, tudta, ki használja az egyes kártyákat, figyelte a tranzakciókat, és gyorsan reagált a rendellenességekre. Érdemes ezért most elővenni a saját kártyaszerződés általános feltételeit is, és megnézni, meddig és milyen feltételekkel viseli a cég a kockázatot.
A gyakorlatban a trans.info szerint a következő lépések csökkenthetik a kárt, és befolyásolhatják azt is, ki viseli végül a veszteséget: nyilvántartás a kártyabirtokosokról, a kártyák járműben hagyásának tilalma, tranzakciós limitek, riasztások beállítása, a tankolások rendszeres ellenőrzése és a gyanús kártyák azonnali letiltása. A visszaélések egyre változatosabb formáiról a fuvarozási csalások új hullámáról szóló cikkünkben is írtunk.
Az üzemanyagkártya kényelmes eszköz, de ebben a holland ügyben a szerződés a kockázatot a kártyákat kezelő cégre tette. A heti számla és az online portál csak akkor véd, ha valaki rendszeresen meg is nézi.
Forrás: trans.info, Transport Online, Gerechtshof Amsterdam
